porno porno izle porno film izle







HR Generalista Képzés

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztatója

 

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG TÁJÉKOZTATÓJA

 

 

Az elmúlt héten több on-line portálon, és az írott sajtó néhány lapjában, az elektronikus médiában olyan írások, cikkek, hírek (tudósítások) jelentek meg, amelyek negatív színben tüntették fel az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) és területi igazgatási szervei munkáját, illetve a hatályos jogszabályok nem a valós tényeknek megfelelő interpretálásával olyan képzetet keltettek, mintha a nyugdíjbiztosítási szervek nem törvényesen járnának el, illetve nem készültek volna fel a megváltozott jogszabályok végrehajtására. Konkrétan kiemelnénk azt az állítást, hogy az ONYF nem készült el azzal a számítógépes programmal, amely a 2008. január 1-jétől megnyíló jogosultságok alapján meg tudná állapítani a nyugdíjat. Ezért csak nyugdíj előleget vagy még azt sem folyósít, illetve az ellátások megállapítására és kifizetésére csak „áprilisban” kerülhet sor programhiány, illetve a valorizációs szorzó hiányában. Késik a „rokkantságon” alapuló ellátások folyósítása is, mert erre sem készült el a számítógépes program. Más jellegű kritika, hogy az ONYF nem készült fel az ún. 0,5 %-os mértékű nyugdíjemelésre sem azok esetében, akik a nyugdíj mellett munkát vállaltak és a nyugdíjjárulék-köteles keresetük alapján arra jogot szereztek. Felmerült az is, hogy az ONYF Nyugdíjfolyósító Igazgatósága például 2008. január hónapban nem fizette ki a „művésznyugdíjat” stb.

 

I.

 

1. Az ONYF a leghatározottabban cáfolja, hogy nem készült el a nyugdíjak megállapításához szükséges számítógépes program. A nyugdíjbiztosítás nyugdíjmegállapító számítógépes programja (NYUGDMEG) 1994-től állt rendszerbe. Azóta számtalan változtatáson ment keresztül. A programnak a jogszabályváltozásokhoz való igazítása bonyolult, de lényegében rutinszerű feladat. A nyugdíjjogszabályok eleve tartalmaznak olyan automatizmusokat, amelyek évről évre szükségessé teszik a program kiigazítását. Ezen túlmenően pedig minden évben vannak egyéb jogszabályváltozások is, amelyek érintik a programot. Ezek kezelése, rendszerbe állítása ún. egymás után következő „verziókkal” történik. Így volt ez 2007-2008. fordulóján is. Tény, hogy az automatizmusokon kívül jelentős, a jogszabály-módosításokból adódó rendszerjellegű változtatásokat kellett eszközölni, de az ONYF ezeket is megoldotta, mégpedig időben!

 

2. A programmódosítás egyik automatikus eleme a nyugdíj kiszámításához szükséges ún. valorizációs szorzók évről-évre változó aktuális értékeinek átállítása az országos nettó átlagkereset-növekedésre vonatkozó KSH adatok alapján a jogszabályban rögzített mértéknek megfelelően. Ez a 2008. január 1-jén hatályos jogszabályoknak megfelelően is megtörtént. Csakhogy egy, a leendő nyugdíjasokra nézve kedvező jogszabályváltozás speciális helyzetet teremtett. A jogszabályváltozás lényege – ahogy erről az ONYF széles körű tájékoztatást adott és jelenleg is olvasható a honlapján – a következő:

 

A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani („valorizálás”).

 

A 2007. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő saját jogú nyugdíjakat a korábbi, ún. részleges valorizálás helyett az ún. teljes valorizálás alapján kell kiszámítani, amit a következő példával lehet szemléletessé tenni. Ha valaki például 2006. december 31-ét követő és 2008. január 1-je előtti időponttól kérte nyugdíja megállapítását, az 1988. és 2007. közötti kereseteit úgy kellett valorizálni, hogy az 1988-2003-as időszakban elért keresetei a  2005. évi keresetek szintjére emelkedjenek, a 2004-es, 2005-ös, 2006-os és a 2007-es keresetek pedig maradtak eredeti „nagyságukban”. A 2008-as új valorizációs szabály szerint viszont az 1988. és 2006. közötti keresetek mindegyike a 2007-es keresetek szintjére emelkedik. Ennek a nyugdíjak összegére gyakorolt pozitív hatása talán nem szorul magyarázatra.

 

A fenti változásnak megfelelően, jogszabályi előírás szerint a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépéséig – a tárgyévet megelőző évi nyugdíj-megállapításhoz tartozó, a jogszabályban rögzített szorzószámok figyelembevételével – a nyugdíjas részére előleget kell megállapítani. (Ez nem azonos azzal az előleggel, amit akkor állapítunk meg, amikor valaki rendelkezik a nyugdíjra való jogosultsággal, az igényelbíráláshoz, a nyugdíj összegének kiszámításához szükséges adatok összeálltak, de még valami hiányzik, ami éppen az ügyfél érdeke szempontjából elengedhetetlen a nyugdíj összegének végleges megállapításához. Ezért, hogy az igénylő ne maradjon ellátatlanul, az igényelbíráló szerv előleget állapít meg.)

 

Az ONYF központilag működtetett számítógépes programja mindenben biztosította a jogszabályban meghatározott előleg kiszámításához szükséges feltételeket, azaz a hatályos jogszabálynak megfelelően működött és működik jelenleg is.

 

A nyugdíj végleges összegének megállapításához szükséges, a 2007. évi adatok alapján a várhatóan február végén kihirdetendő valorizációs érték alapján az ONYF – gyakorlatilag rutin intézkedésként – azonnal módosítja a számítógépes programot. A nyugdíjmegállapító szervek soron kívül intézkednek a nyugdíjhatározat kiadásáról, a nyugdíj végleges összegének megállapításáról. Az ONYF Nyugdíjfolyósító Igazgatósága pedig a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül gondoskodik a visszamenőleg járó, a nyugdíjelőleg és a végleges nyugdíj összege közötti összeg kiutalásáról, illetve most már a végleges összeg további folyósításáról. (Meg kell jegyezni, hogy az előleg közelít a végleges összeghez.)

 

Akiknek az igénye az említett valorizációs értékek kihirdetését követően kerül elbírálásra, a nyugdíj megállapításáról határozat születik, azoknál a nyugdíjat már értelemszerűen végleges összegben állapítják meg.

 

3. Az ONYF ezúton is megköszöni az igénylők, az ügyfelei türelmét, de szeretné a következőkre felhívni a figyelmet. Előre nyugdíjat soha nem lehetett megállapítani. Hiába nyújtotta be valaki 2007-ben az igényét, nem mondható meg, hogy mennyi lesz 2008. január 1-jétől a nyugdíja és ki sem fizethető 2008. január 2-án. Ha a jogosultság 2008. január hónapban vagy azt követően nyílik meg, arra már a 2008. január 1-jén hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. Az igények elbírálására alapesetben a törvény 30 napot biztosít, ami egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbítható. (Ez utóbbi csak bonyolult, az ügyfél közreműködését is igénylő ügyekben fordulhat elő.) Ezt követően – ahogy említettük – 15 nap áll rendelkezésre a nyugdíj tényleges foganatosításához, a folyósítás megkezdéséhez. (Amennyiben valaki 2007. december 31-ével nem szünteti meg munkaviszonyát, tovább dolgozik, az a januári munkabérét is februárban fogja kézhez kapni.) Az ONYF nem tud késedelemről – pedig folyamatosan figyelemmel kíséri az eljárásokat –, amit 2008. januártól megnyíló jogosultság esetén állítottak az említett médiák. Akik pedig 2007. évben, illetve az év utolsó hónapjaiban nyújtották be az igényüket és 2007. évben a jogosultságot megszerezték, amit 2007-ben érvényesíteni is kívántak – a jogosultság érvényesítésének időpontja tekintetében az ügyfél, a leendő nyugdíjas dönt –, a 2007. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kaptak (kapnak) határozatot. (Természetesen ezekben az esetekben is az ügyintézési idő az igény benyújtásától indul.) Ezen ügyek elbírálásának semmi akadálya sincs, hiszen az ONYF számítógépes programja ebben a verzióban (is) már sokkal korábban működött. A mindenkori jogszabályváltozásokat követő módosítások pedig természetesen nem jelentik azt, hogy a számítógépes program egy korábbi, az adott jogviszony fennállásakor hatályos jogszabályoknak megfelelően ne működne. Értelemszerűen ez az ellátás az elmondottakra tekintettel nem is lehet előleg.

 

4. Az igényelbírálás sok esetben az ügyféllel történő személyes kapcsolaton, konzultáción, együttműködésen múlik. Nem kívánunk további részletekbe bonyolódni, de nyilván vannak olyan esetek, ahol az ügyintézés objektív okoknál fogva húzódik el. Az ONYF azonban áll minden panasz, bejelentés elé és minden konkrét ügyben kivizsgálja, hogy történt-e esetleg mulasztás, ami az ügyintézés indokolatlan elhúzódásához vezetett. Névtelenségbe burkolózó, konkrét személyre nézve meghatározhatatlan, üggyel nem alátámasztható homályos utalásokkal nem tud mit kezdeni.

Ilyen volt például, hogy „egy fotóművész” nem kapta meg a januári nyugdíját. Az ONYF a leghatározottabban szögezi le a következőket.

 

Az ONYF Nyugdíjfolyósító Igazgatósága a 2008. előtt megállapított nyugdíjak kifizetésével nem esett késedelembe. Semmiféle olyan esemény nem történt, ami miatt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság januárban ne folyósította volna például az ún. művésznyugdíjakat, vagy akár más típusú nyugellátást vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátást. A nyugdíjak kifizetésének – postai kézbesítés és pénzintézeti utalás alapján – egyaránt jól kialakított, sok éve, évtizede bejáratott és zavarmentes rendje van. A nyugdíjas érdekképviseleti szervek mindig elismeréssel szóltak a nyugdíjemelések, korrekciók, kifizetések pontosságáról és megbízhatóságáról, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság munkatársainak sokszor erőn felüli, lelkiismeretes munkájáról.

 

II.

 

1. 2008. január 1-jétől jelentős mértékben változott meg az egészségkárosodáson alapuló ellátásokra való jogosultság megállapítása, az igényelbírálás körülményei, de döntően az egészségkárosodás mértékének megállapítása.

 

Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet bizottságai ún. komplex minősítés keretében már nem azt vizsgálják, hogy az egészségkárosodott személy milyen mértékben vesztette el munkaképességét, csökkent a munkaképessége, hanem azt, hogy milyen mértékben maradt meg munkavégző képessége, egészségügyi, foglalkoztatási és szociális körülményeire tekintettel rehabilitálható, avagy sem. Aki rehabilitálható lesz, az nem minősül rokkantnak, részére tehát – amennyiben rendelkezik az egyéb jogosultsági feltételekkel – rehabilitációs járadékot és nem rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani. A rehabilitáció célja az, hogy arra alkalmas munkakörben a rehabilitált személy foglalkoztatható legyen, „visszavezethető a munkaerő- piacra”. Aki nem rehabilitálható és az előírt mértékű egészségkárosodása fennáll, az értelemszerűen rokkant, és ha rendelkezik az egyéb feltételekkel is, rokkantsági nyugdíjra szerezhet jogosultságot. (Az egészségkárosodáson alapuló ellátások szélesebb körűek, de most ezekre nem térünk ki, mert a részletek az ONYF honlapján vagy a nyugdíjbiztosítási szervek ügyfélszolgálatain fellelhető tájékoztatókon olvashatók.) Amire viszont felhívjuk ügyfeleink szíves figyelmét, az a következő.

Az ún. komplex minősítési eljárás – céljaihoz igazodóan – bonyolultabb és időigényesebb a korábbi orvosi bizottsági szakvéleményezésnél. A jogszabály a komplex minősítés lefolytatására 60 napot biztosít. Az egészségkárosodáson alapuló ellátásokra való jogosultságot a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek csak a komplex minősítésről szóló szakvélemény megérkezése után tudják elbírálni, mert e nélkül a jogosultság, illetve az, hogy a szóba jöhető ellátások közül a szakvélemény ismeretében milyen típusú ellátás állapítható meg, nem lehetséges. Nem arról van tehát szó, hogy a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek késnének ezen ellátások megállapításával, hanem arról, hogy az ügyintézési idő

– különösen az új rendszer „bejáratásáig” – a komplex minősítéssel összefüggésben növekedhet. Igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy az ügyeket úgy készítsük elő, hogy a komplex minősítésről szóló szakvélemény megérkezése után a lehető legrövidebb időn belül határozatot hozzunk. (Komplex minősítésről szóló szakvélemény ezen tájékoztató készítésének napjáig – 2008. február 8. – igazgatási szerveinkhez az előzőekben kifejtettek miatt nem érkezett.)

 

2. 2008-tól annak a saját jogú nyugellátásban részesülő személynek – ideértve azt is, akinek a nyugellátása a törvény rendelkezései szerint szünetel(t) – a nyugellátását kérelemre minden, 2006. december 31-ét követően (ha 2007. április 1-jétől fizetett nyugdíjjárulékot, azt követően) saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatás, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenység 365 napja után, az általa ezen időszakban fizetendő nyugdíjjárulék alapja havi átlagos összegének 0,5 százalékával kell megemelni. Az ONYF a leghatározottabban cáfolja azt is, hogy e kérelmek fogadására – amelyek nagyobb számban csak 2008. áprilisától várhatók – ne készült volna fel. Az első évben ugyanis ezek az ügyek manuális számítással is rendezhetők. Ennek ellenére ez az ügyviteli elbíráló tevékenység is informatikai támogatást kap, az ügyek intézése azonban addig is folyamatos. A probléma nem ebből adódik, hanem abból, hogy az emelés, vagyis az erre való jogosultság megállapításához szükséges a jogviszony, illetve időtartamának, az elért, nyugdíjjárulék-alapot képező keresetnek és egyéb adatoknak, például táppénz miatti kieső idő szabályos, cégszerű igazolása, ami történhet levélben, személyes benyújtás útján, de alkalmas arra az ún. NYENYI lap soron kívüli kitöltése és beadása. Az ún. nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást a vonatkozó jogszabály értelmében a foglalkoztatók, egyéni vállalkozók a tárgyévről a következő év április 30. napjáig, tehát 2008. április 30. napjáig kötelesek teljesíteni. Később ezek az adatok rendelkezésre fognak állni. Tört időszakok esetében (ha a 365 nap jogszerzés két naptári év között oszlik meg) azonban az éves adatszolgáltatáshoz igazodóan mindig lesz olyan időszak, amire soron kívüli adatszolgáltatást kell teljesíteni. Természetesen azok a kérelmezők, akik kérelmükhöz a megfelelő igazolást csatolták, hamarabb jutnak az emeléshez, mint azok, akiknél ezt utólag kell pótolni. A foglalkoztató ismeretének birtokában e pótlásra a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek is intézkednek, de az ügyfél a foglalkoztató „közelsége” miatt maga is közreműködhet, ezzel gyorsítva az ügyintézést. Természetesen senki sem szenvedhet hátrányt, mert a jogosultság megszerzésének időpontjára visszamenőleg gondoskodunk az emelésnek megfelelő összeg kifizetéséről. Az ONYF a januári „kritikák” alapján kénytelen megjegyezni, hogy ilyen kérelmek legkorábban csak január hónapban érkezhettek, a jogszabályban meghatározott ügyintézési idő pedig – a határozat meghozataláig – ezekben az esetekben is minimum 30 nap.

 

III.

 

Végül a tájékoztató elején említett témákon kívül az ONYF szükségesnek tartja – mint a jogszabályok végrehajtásáért és az egységes alkalmazásáért is felelős központi közigazgatási szerv – a következőkre felhívni a figyelmet annak ellenére, hogy a honlapján erről is részletes tájékoztatást ad, illetve ügyfélszolgálatainkon megtalálhatók az erre vonatkozó tájékoztatók (szórólapok) is.

 

2008. január 1-jétől mindazok esetében, akik 62 éves koruk, tehát az általános nyugdíjkorhatár betöltése előtt (!) öregségi nyugdíjasként (ideértve az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában részesülőket is) keresőtevékenységet folytatnak, meghatározott összegű munkajövedelem megszerzése után a saját jogú nyugdíjat szüneteltetni kell. A rendelkezések szerint mindaddig, amíg a nyugdíjas adott évi (járulékalapot képező) keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – összegének tizenkétszeresét), keresete mellett a nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban keresete meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától az év végéig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. (Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetni.) E korlátozás megszűnik a 62. életév betöltésekor! Akik pedig 2007. december 31-én már saját jogú nyugdíjasok, azokra a nyugdíj és a kereset együttes igénybevételére vonatkozó fenti korlátozás csak 2010. január 1-jétől vonatkozik, ha akkor még 62 év alattiak. Azaz a gyakorlatban a korlátozás a már korábban nyugdíjba vonultak esetében 2010-től csak kivételesen érvényesülhet. A szünetelő, de később folyósításra kerülő nyugdíjra az időközben bekövetkező nyugdíjemeléseket rá kell tenni, és az újrafolyósításnál már az emelt összeget kell folyósítani. (Az ONYF honlapja egyébként az erre vonatkozó tájékoztatást is tartalmazza, illetve részletes tájékoztatás található az egészségkárosodáson alapuló ellátások és az ezen ellátások – rehabilitációs járadék, rokkantsági-baleseti rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, stb. – melletti kereső tevékenységnek a jogosultságra, esetleg a már folyósított ellátás megszüntetésére gyakorolt hatásáról, a jogszabályi előírásokról. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ügyfélszolgálatain is hozzá lehet jutni a tájékoztató kiadványokhoz.  Minden olyan megnyilatkozás tehát, amely a nyugdíj melletti kereső tevékenységre vonatkozóan a nyugdíjakat általánosságban említi, félrevezető!

 

 

Budapest, 2008. február 8.                                     dr. Barát Gábor

                                                             az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

                                                                                 főigazgatója

 Nyomtatóbarát verzió     Email-ban tovább küldöm ismerösömnek

  





Szakszervezetek.hu
legfrissebb híre:

Nem sikerült a lekérdezés, MySQL hibaüzenet: