porno porno izle porno film izle







HR Generalista Képzés

A munkavégzés feltételeinek biztosítása

A munkavégzés feltételeinek biztosítása

 

A Munka Törvénykönyvében és a Munkavédelmi törvényben - Mvt. - előírt “az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos foglalkoztatás” megvalósításának felelőse a munkáltató. Ebbe a felelősségi körbe tartoznak a munkahelyek tárgyi feltételeinek - munkabiztonsági kritériumokat kielégítő - kialakítása és üzemeltetése, a választott tevékenység olyan biztonságtechnikailag és foglalkozás-egészségügyileg megtervezett módja, ami garantálja az egészségkárosodások megelőzését, valamint az alkalmazott munkavállalók adott tevékenységre való alkalmasságát, felkészítését.

Fontos szabály, hogy a munkáltató “az egészséget nem veszélyeztető és biztonságosnak minősülő körülmények” helyett pénzben megváltást nem adhat, tehát ahol e követelmények nem teljesülnek, ott a foglalkoztatás körülményeit kell megváltoztatni.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a munkavédelmi szabályozásban több változás történt 1997-ben.

Az Mvt. módosult - 1997. évi CII. törvényben -, amely miatt korrigálni szükséges a végrehajtás bizonyos elemeit. Változott a megfelelőségi tanúsítás, a munkahelyeken alkalmazandó jelzések köre, a biztonságos felülvizsgálatot végzők köre, valamint a veszélyek felmérésével kapcsolatos munkáltatói kötelezettségekről szóló előírások egy része.

 

Mit kell tenni, ha balesetveszély alakul ki a munkahelyen?

 

Ha a munkahelyen veszélyhelyzet alakul ki (pl. géptörés, meghibásodás a védőrendszerben, stb.) jelenteni kell a közvetlen vezetőnek, tőle kell intézkedést kérni arra vonatkozóan is, hogy folytatható-e a munkavégzés.

Célszerű az azonnal nem megszüntethető (kisebb) veszélyhelyzetről tájékoztatni az ott dolgozó kollégákat és a szakszervezeti, illetve vállalati munkavédelmi szakembert is.

Ha magatartásból fakad a veszélyhelyzet (pl. szabálytalan munkavégzés, egyéni védőeszközt nem használják, stb.) kötelesség az illető munkavállaló figyelmeztetése az előírások betartására. Ha a figyelmeztetésre nem reagál, akkor haladéktalanul jelenteni kell a veszélyhelyzetet a közvetlen vezetőnek.

 

Mit kell tudnunk a munkavégzés közben bekövetkezett egészségkárosodásról?

 

A munkavégzésre minden munkavállaló “munkára alkalmas” állapotban köteles megjelenni és teljes munkaidőben így végezni munkáját. A legkisebb sérülést, rosszullétet köteles jelenteni vezetőjének a munkavállaló, illetve minden munkatárs, aki ilyenről tudomást szerez. Ezt be kell jegyezni a baleseti (sérülési) naplóba. Amennyiben lehetséges és indokolt, a sérült vagy a rosszul lett munkavállalót orvoshoz kell küldeni, eljuttatni az elsősegélynyújtás után.

A várhatóan munkakiesést eredményező baleset helyszínét a kivizsgálás végett az illetékesek megérkezéséig érintetlenül kell hagyni. A balesetek okait vizsgáló bizottságban a munkavállalók képviseletében a munkavédelmi képviselő vesz részt.

 

Milyen lehetősége van kártérítésre a balesetet szenvedett munkavállalónak?

 

A munkabaleset miatt betegállományba került munkavállaló kiemelt TB juttatásra jogosult. A sérült kártérítési igénnyel léphet fel (elmaradt jövedelem, dologi károk, egyéb jellegű károk, járadék, stb.), amit haladéktalanul célszerű a munkáltató tudomására hozni.

A kárigény elévülése általában három év (járadék esetén hat hónapnál hosszabb időre visszamenőlegesen nem érvényesíthető).

A munkavállalót kérésére - a kártérítési ügyben - a szakszervezet képviselheti.

 

Mit kell tudni az egyéni védőeszközökről?

 

Ha a jelenlévő veszélyt vagy ártalmat nem tudja a munkáltató műszaki, szervezési intézkedéssel a szükséges mértékig lecsökkenteni, akkor az ott dolgozókat egyéni védőeszközökkel is el kell látnia. Ezt vállalati dokumentumban, szabályzatban kell meghatározni. Fontos tudni, hogy ezen eszközöknek kihordási ideje nincs - ellentétben a kollektív szerződésben szereplő munkaruhákkal -, s pénzben nem válthatja meg a munkáltató. Azt kizárólag természetbeni juttatásként kell biztosítania.

 

 

Mit kell tudni a “munkára alkalmas állapotú” munkavégzési kötelezettségről?

 

A korlátozás többek között a munkavállalók biztonságát is szolgálni kívánja. Ez nemcsak az ittas állapotot tiltja, hanem a munkakör veszélyeinek függvényében jelenti a kipihent, a gyógyszermentes, egészségileg optimális állapotot is. Ezen állapot munkáltatói ellenőrzését nem szabad (pl. szúrópróbaszerű szondázás) emberi jogsértésnek minősíteni, hanem mint megelőző intézkedést kell felfogni.

 

Milyen esetben kell a veszélyes vagy ártalmas tényezőket vizsgálni?

 

Az 1997. évi CII. törvény a munkáltató részére kötelezettségként előírta a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok vizsgálatát. Ez azt jelenti, hogy mindenhol meg kell ítélni, illetve szükség szerint mennyiségileg is felmérni az ilyen kockázatok létét, ami ha valós veszélyeztetést jelenthet, akkor a megelőzésére is intézkedni szükséges. Ebbe a körbe tartozik a - korábbi népjóléti, illetve kormányzati rendelkezésekben szereplő - veszélyes anyagokkal és készítményekkel, valamint az expozíciós idővel kapcsolatos követelmények teljesítése is.

 

Mi a munkaalkalmassági vizsgálatok célja és rendje?

 

Az előzetes - a munkavállalást megelőző - vizsgálat minden új felvételesnél kötelező. A vizsgálatokat a foglalkozás-egészségügyi üzemorvosi szolgálat végzi.

Az időszakos alkalmassági vizsgálaton azon fizikai munkavállalók kötelesek részt venni, akik valamilyen egészségügyi ártalommal kerülnek érintkezésbe munkavégzésük során. A vizsgálatok gyakoriságát a vonatkozó rendelet, vagy a foglalkozás-egészségügyi orvos határozza meg. A baleseti veszélyeztetésnek kitett munkavállalóknál

  • 18 év alatt és 50 év felett évente,
  • 18-40 év között 3 évente,
  • 40-50 év között 2 évente kell időszakosan vizsgálni alkalmasságukat.

 

 

A munkavédelmi képviselőkről

 

A munkavédelmi képviselők a Munkavédelmi törvény értelmében speciális szakmai munkavállalói érdekképviselők, akiket a munkahelyi kollektíva választott meg az egyéni munkavédelmi érdekek képviseletére a munkáltatóval szemben.

A képviselők a szakszervezeti tisztségviselőkre, illetve az üzemi tanácsok tagjaira vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő munkajogi védelemmel rendelkeznek, azzal az eltéréssel, hogy a munkavédelmi képviselőknek a jogszerűen végzett tevékenység miatt kiesett munkaidejét a munkáltató átlagkeresettel köteles finanszírozni.

A képviselők - vagy az általuk létrehozott munkavédelmi bizottságok - a munkavállalók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben - így a Munkavédelmi szabályzat kiadásánál - egyetértési jogot gyakorolnak. Szabálytalanság észlelése esetén állami szervezet (hatóságok) közreműködését is kezdeményezhetik a veszélyeztetés megszüntetése érdekében.

Vissza

 Nyomtatóbarát verzió     Email-ban tovább küldöm ismerösömnek

  





Szakszervezetek.hu
legfrissebb híre:

Nem sikerült a lekérdezés, MySQL hibaüzenet: