porno porno izle porno film izle







HR Generalista Képzés

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

tervezet

Ez a közalkalmazottak munkaviszonyát szabályozó kollektív szerződéslétrejött az

.......................... és az ..........................alapszervezete között,

- a Munka Törvénykönyvéről szóló l992. évi XXII. törvény 33. § (l)-(5) és a (8) bekezdése, a 36. § (4) bekezdése, a 37. § (l)-(2) bekezdése, 38.par., a 39. § (l)-(2) és az (5) bekezdése, valamint a 4O. § alapján, a 3O. §-ban (és az alábbi jogszabályokban) meghatározott tartalommal, azaz a munkaviszonyból származó munkáltatói és a munkavállalói jogok és kötelezettségek rendezett kialakítására, a joggyakorlás és a kötelezettség teljesítés módjának és eljárási rendjének kialakítására, a kollektív szerződést kötő felek kapcsolatrendszerének szabályozására is kiterjedően;

a közalkalmazottak jogállásáról szóló l992. évi XXXIII. törvény 2., továbbá a 8-9. §-ának és a l2. §-ának szabályai szerint;

- az ágazatra irányadó 49/1993 (III.26) és 92/1994 (VI.17) Kormányrendeletek felhatalmazásaira is figyelemmel, az alábbi tartalommal:

 

ELSŐ RÉSZ

A kollektív szerződés hatályára, létrehozására, hatályba léptetésére és hatályban tartására irányuló szabályokat

fejez ki

A kollektív szerződés hatálya

l. A kollektív szerződés személyi hatálya

l.l. A kollektív szerződés személyi hatálya kiterjed a munkáltatóval közalkalmazotti munkaviszonyban álló valamennyi főállású közalkalmazottra, így a munkáltató első számú vezetőjére is.

1.2. A részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottakat e kollektív szerződésben meghatározott jogok és juttatások a részmunkaidejük arányában illeti meg, s a kötelezettségek is ennek megfelelően terhelik őket. E szabály alól - értelemszerűen - kivételt jelentenek az alábbiak:

- a költségtérítések,

- a jóléti (szociális) juttatások, - amelyek a részmunkaidőben foglalkoztatottaknak a teljes munkaidős közalkalmazottakkal egyező feltételek szerint járnak.

l.3. A nyugdíjuk mellett továbbfoglalkoztatottakra, illetve a nyugdíjasként foglalkoztatott közalkalmazottakra, minden tekintetben, a főállású közalkalmazottakra irányadó szabályokat kell alkalmazni.

l.4. A másodállás és mellékfoglalkozás (továbbiakban: további munkaviszony) és a munkavégzésre irányuló más jogviszony keretében foglalkoztatott közalkalmazottra, illetőleg az egyéb jogviszony alapján munkát végzőkre e kollektív szerződés szabályait akkor kell alkalmazni, ha a szabály ezt kifejezetten kimondja.

2. A kollektív szerződés időbeli hatálya

2.l. Ez a kollektív szerződés határozatlan időtartamra jött létre. Szabályait a helyébe lépő új kollektív szerződés hatályba lépéséig kell alkalmazni.

2.2. A kollektív szerződés kihírdetése a munkaszervezet központjában és önálló telephelyein (egyidőben) való kifüggesztéssel történik meg.

2.3. Szabályait a kifüggesztést követő naptól kell alkalmazni.

2.4. A tárgyévi juttatásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálatát a felek minden év márciusáig megkezdik, s a változásokat legkésőbb a tárgyév június 3O_-ig kihírdetik.

2.5. A tárgyévi juttatásokat későbbi időpontban, január l- re visszamenő hatálylyal, csak a munkavállalókra kedvezőbb (előnyösebb) feltételek és juttatások biztosításával lehet megváltoztatni.

3. A kollektív szerződés hatályának meghosszabbítására vonatkozó megállapodás

3.l. A munkáltató és a szakszervezet rögzítik arra irányuló közös szándékukat, hogy minden tőlük elvárhatót megtesznek a jövőben, e kollektív szerződés hatályban tartása érdekében, mindaddig, amíg a rendeltetését betölti, azaz amíg a munkáltató rendeltetésszerű működését, a szakszervezeti oldalon pedig az érdekvédelmi-érdekképviseleti tevékenységet nem lehetetleníti. Ennek érdekében a felek vállalják, hogy e (fenti) cél érdekében kötelezően egyeztetnek, a kollektív szerződés felmondása és a módosítási javaslatok esetében.

3.2. A felek kölcsönösen együttműködnek a kollektív szerződés hatályosulása érdekében - a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának l54. számú állásfoglalására is figyelemmel -, annak érdekében, hogy a munkáltató jövőbeni átalakulása (privatizációja), szétválása, egyes egységeinek társasággá alakulása stb., vagyis a szervezeti változások esetén e kollektív szerződés szabályai az új munkáltatóknál hatályban maradjanak, az új kollektív szerződés hatályba lépéséig. E cél érdekében, minden tőlük elvárhatót megtesznek azért, hogy az átalakulási (privatizációs) okmányokban, a döntésre jogosult szervek és a szakszervezet közösen rendezhessék ezt a kérdést.

 

II. fejezet

A kollektív szerződés tervezeteinek előkészítése és aláírása, valamint a hatályban tartására vonatkozó megállapodás

 

4. A kollektív szerződés tervezeteinek előkészítése

4.l. A kollektív szerződést kötő felek megállapodnak abban, hogy a kollektívszerződés és a módosításának tervezetét a jövőben közösen készítik elő. Az előkészítést e célra létrehozott, a felek képviselőiből álló bizottság végzi.

4.2. A tervezetekben a munkáltató és az érdekvédelmi szervezet eltérő véleményét, illetőleg javaslatát döntési- szabályozási változatként kell szerepeltetni.

4.3. A felek megállapodnak abban, hogy már a kollektív szerződés hatályának megszünését megelőzően megalakítják a 4.l. ponttal létrehozott bizottságot, az új kollektív szerződés előkészítésére.

4.4. Az előkészítő bizottság feladatai:

- a módosítást igénylő jogszabályi változások figyelemmel kísérése,

- a módosításra irányuló javaslatok öszszegyűjtése és értékelése,

jogi és közgazdasági, valamint személyügyi szempontból,

- javaslatok készítése a munkáltató és a szakszervezet részére a

módosítás irányaira (az ellenvéleményének feltüntetésével),

- a tervezetre érkező javaslatok, észrevételek gyüjtése, értékelése

és a megválaszolásuk előkészítése, - részvétel a tervezetek vitáin

- a szervezetátalakítással kapcsolatos, kollektív szerződést érintő

változtatások előkészítése.

4.5. A kollektív szerződést aláíró felek vállalják, hogy a bizottság működéséhez szükséges feltételeket biztosítják, az információkat rendelkezésre bocsátják, valamint a bizottsággal , illetőleg tagjaival történő konzultációk lehetőségét megteremtik. A bizottság működésének költségeit a munkáltató fedezi.

5. A tervezetek munkahelyi vitája és a szabályok alkalmazásának elősegítése

5.l. A felek a tervezeteket közösen terjesztik megvitatásra a munkavállalói közösség elé. A vitát úgy szervezik meg, hogy a közösség számára a tervezet kézhezvételétől számítva legalább kettő hét álljon rendelkezésre, a vitára való felkészüléshez. A kollektív szerződést kötő felek a vitáról közös jegyzőkönyvet készítenek.

5.2. Nem kell vitára bocsátani a jogszabályok változásából eredő, azoknak pontosan megfelelő módosításokat.

5.3. A felek minden tőlük elvárhatót megtesznek annak érdekében, hogy a tervezetet és a kollektív szerződés szövegét, a kollektíva tagjai megismerjék és megfelelően értelmezzék. Ennek érdekében - szükség esetén - szakértőt vesznek igénybe.

5.4. A munkáltató vállalja, hogy a szakszervezet tisztségviselőit és a munkaszervezeti egységeket, valamint azokat a vezetőket és munkavállalókat, akiknek munkaköri kötelezettsége a kollektív szerződés rendelkezéseinek alkalmazása, ellátja a kollektív szerződés példányaival.

6. A kollektív szerződés szövegének elfogadása és aláírása

6.l. A kollektív szerződés végleges szövegét a felek .......

.................. (pl. közös - testületi - ülésen) fogadják el.

6.2. A kollektív szerződést a munkáltató részéről a munkáltató szervezet első számú vezetője, távollétében az erre feljogosított helyettese írja alá.

6.3. E kollektív szerződést a szakszervezet részéről a szakszervezet alapszabályában meghatározott szakszervezeti tisztségviselő, azaz a.......................írja alá.

7. Megállapodás a kollektív szerződés létrehozására és hatályban tartására vonatkozó szabályokban

7.l. A felek kinyílvánítják arra irányuló szándékukat, hogy a kollektív szerződés hatályba léptetése, illetőleg hatályban tartása érdekében, minden tőlük elvárhatót megtesznek. Ezért a kollektív szerződést akkor is hatályba léptetik, ha néhány pontja tekintetében nem jön létre a felek között megállapodás: azonban a bármelyik fél által lényegesnek ítélt pontok (szabályozási kérdések) tekintetében a vitát és az érdekegyeztetést - a hatályba léptetést követően - megszakítás nélkül folytatni kell.

7.2. A felek megállapodnak abban is, hogy a másik fél felmondása, módosítási javaslata esetén, ha az érintett kérdések valamelyikében nem jön létre megállapodás, csak a vitatott pontot helyezik időlegesen hatályon kívül, s folytatják a vitatott kérdésekben az egyeztetést. A megállapodás létrejötte esetén, azt a kollektív szerződéshez mellékletként csatolják.

7.3. A felek a módosítások tekintetében úgy állapodnak meg, hogy a módosítási indítványok miatt csak akkor mondhatják fel a kollektív szerződést, ha az inditvány a felek közötti kollektív szerződéses megállapodást általánosságban és érdemben érinti. Részlet vagy részkérdéseket érintő módosítási indítvány esetén egyeztető eljárást kell lefolytatni.

 

III. fejezet

A kollektív szerződés módosítása, megszünése és lemondása

8. A kollektív szerződés módosítása

8.l. A kollektív szerződést módosítani kell, ha:

- a szabályai jogszabályba ütköznek,

- jogszabály változása miatt a szabályai jogellenessé válnak.

8.2. A kollektív szerződés módosítására javaslatot tehet

- a munkáltató,

- a szakszervezet,

- bármely közalkalmazott vagy közalkalmazotti közösség,

- a közalkalmazotti tanács vagy közalkalmazotti megbízott (továbbiakban együtt: közalkalmazotti tanács).

8.3. A módosítási javaslat a munkáltatóhoz és a szakszervezethez is benyújtható. Az átvevő köteles a javaslatot a másik félnek megküldeni.

8.4. A módosító javaslatokat érdemben kell elbírálni, és megválaszolni. A felek vállalják, hogy a módosítási javaslatot közösen vizsgálják felül, s arra vonatkozóan az álláspontjukat kifejtik és írásban rögzítik.

8.5. A munkáltató vállalja, hogy az érdekvédelmi szervezetek javaslataira írásban fejti ki az álláspontját, s azt érdemben megindokolja, a javaslat kézhezvételétől számított l5 napon belül.

8.6. A módosítással kapcsolatos vitát a kollektív vitákra irányadó szabályok szerint kell elbírálni.

8.7. A módosítások hatályba lépéséről minden esetben külön kell rendelkezni. Egyebekben a módosítások szövegének előkészítésére, vitájára és aláírására az ezekre irányadó általános szabályokat (4-6. pont) kell alkalmazni.

 

9. A kollektív szerződés megszünése

9.l. A kollektív szerződés megszünik:

- a felmondási idő lejártával és

- a munkáltató jogutód nélküli megszünésével.

9.2. A munkáltató átalakulása vagy tulajdonos-változása esetében a feleknek a változást rögzítő okmányokban rendelkezni kell a kollektív szerződés további hatályáról.

lO. A kollektív szerződés felmondása

lO.l. A kollektív szerződést bármelyik fél három hónapos határidővel, a tárgyév június 3O., vagy december 3l. napjára felmondhatja, a másik félhez címzett írásbeli nyilatkozattal. A kollektív szerződés a hatályba lépésétől számított 6 hónapon belül nem mondható fel.

lO.2. A felek megállapodnak abban, hogy a felmondást követő két héten belül egyeztető bizottságot hoznak létre a felmondás okainak megvizsgálására és az új kollektív szerződés előkészítésének biztosítása érdekében. Az egyeztető bizottság tagjai is részt vesznek a kollektív szerződést kötő felek - e cél érdekében folyó - tárgyalásain.

lO.3. A kollektív szerződés felmondása esetén a felek megvizsgálják annak lehetőségét, hogy a kollektív szerződés módosításokkal, vagy részlegesen nem tartható-e hatályban.

 

IV.fejezet

A kollektív szerződés, a függelékek és a kinevezés és a kiegészítő munkaszerződés kapcsolata

ll. A kollektív szerződés és a függelékek kapcsolata

ll.l. Ez a kollektív szerződés a munkáltatói és a közalkalmazotti jogok rendezett kialakítására és a kötelezettségek teljesítésének elősegítésére jött létre. A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő juttatások és követelmények tekintetében, a minimális szinteket és követelményeket határozza meg, amelyektől - az elkülönülten müködő - egységek függelékeiben a közalkalmazottak javára (előnyére) el lehet térni, kivéve ha a kollektív szerződés ezt kifejezetten megtiltja.

ll.2. A függeléknek a ll.l. ponttal ellentétes szabálya érvénytelen, helyette a kollektív szerződéses rendelkezést kell alkalmazni.

11.3. A mellékletek mindenben osztják a kollektiv szerződés jogi sorsát, azaz annak részeit képezik.

12. A kollektív szerződés, a függelék és a kinevezés kapcsolata

l2.l. A Kjt. 2l. §-ban meghatározottak szerint történő kinevezés e kollektív szerződés és a függelékek szabályába sem ütközhet. A 2l. § (3) bekezdésének utolsó mondata szerint létrejövő, további megállapodás keretében, a munkáltató és a közalkalmazott e kollektív szerződésben és a függelékben meghatározott jogosultságtól, juttatásoktól és feltételektől csak a közalkalmazottra kedvezőbb feltételek biztosításával térhet el. Ugyanez a szabályt kell alkalmazni a kiegészítő munkaszerződésekre is.

l2.2. A kinevezés, illetőleg a kiegészítő munkaszerződés aláírása, illetve az abban rögzített megállapodás semmis, ha a l2.l. pont szabályába ütközik.

l3. A kollektív szerződés módosításának hatása a függelékre és a kinevezésre

l3.l. A kollektív szerződés módosítása esetén a függeléknek a kollektív szerződésbe ütköző rendelkezését módosítani kell.

l3.2. A kollektív szerződés és a függelék módosítása a közalkalmazott hátrányára nem érintheti a kinevezési okmány és a kiegészítő munkaszerződés tartalmát.Ha a kollektív szerződés, illetve a függelék módosítása a közalkalmazott számára a kinevezésben (kiegészítő munkaszerződésben) foglaltaknál kedvezőbb feltételeket, juttatásokat stb. állapít meg, akkor a munkáltató köteles megkisérelni azok módosítását, a kollektív szerződésnek megfelelően, az Mt. 82.par. szerint, közös megegyezéssel.

l3.3. A kollektív szerződésekben, illetőleg a függelékben biztosított egyes juttatásokra és kedvezményekre vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezése esetén a közalkalmazottakat változatlanul megilletik azok a juttatások és kedvezmények, amelyeket a kinevezésben, vagy a kiegészítő munkaszerződésben kikötöttek.

 

V.fejezet

A kollektív szerződés hatályosulását biztosító nyilatkozatok és a felek vállalásai

l4. A felek kijelentik, hogy minden tőlük elvárhatót megtesznek e kollektív szerződés szabályainak betartása és betartatása érdekében. A felek vállalják, hogy haladéktalanul a másik oldal képviselőinek tudomására hozzák az általuk megismert tényeket, ha a kollektív szerződés hatályosulását illetően gondok merülnek fel, továbbá a saját hatáskörükben intézkednek, ha a kollektív szerződés szabályait nem a szabályozási céloknakmegfelelően alkalmazzák: a nekik alárendelt szervek, illetőleg egyes személyek.

l5. A felek kijelentik, hogy egyoldalúan e kollektív szerződéssel elért munkabékét nem kívánják sérteni, munkáltatói részről elsősorban a kollektív szerződés szabályaiba ütköző rendelkezéseikkel és a kollektív szerződés rendeltetésellenes felmondásával (Mt. 4. § (2) bekezdés) a szakszervezet részéről a kollektív szerződés rendelkezései elleni sztrájkok támogatásával.

 

MÁSODIK RÉSZ

A kollektív szerződést kötő felek együttműködése

I.fejezet

Általános szabályok

l6. A munkáltató és a szakszervezetek együttműködése

l6.l. A munkáltató kinyilvánítja a szakszervezettel(tekkel) való együttműködési szándékát, továbbá azt, hogy tevékenységét(güket) támogatja, a működését elősegíti.

l6.2. A szakszervezet kijelenti, hogy a Munka Törvénykönyvében, A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben és egyéb jogszabályokban biztosított jogosultságait a jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően gyakorolja, azaz a közalkalmazottak érdekében kifejtett tevékenysége nem irányulhat a munkáltató rendeltetésszerű működésének megzavarására, csakis a közalkalmazotti érdekek érvényesítésére.

l6.3. A munkáltató és a szakszervezetek vállalják, hogy tájékoztatják egymást, azokról a tervezett intézkedéseikről, amelyek a másik fél tevékenységét érintik, illetve befolyásolják.

l7. Az együttműködés tárgyai és szervezeti formái

l7.l. A felek rendszeres együttműködése az alábbiakra terjed ki:

- mindazokra a központi intézkedésekre, amelyek a felek helyzetét,

jövőjét, a munkáltatói, vagy a közalkalmazotti érdekeket érintik,

- a munkáltató és a közalkalmazottak foglalkoztatási helyzetét érintő kérdésekre,

- a munkáltatót, és a közalkalmazottakat érintő jogi szabályozás változásaira,

- azoknak a kérdéseknek a megvitatására, amelyek a munkáltató (privatizációja) és

belső egységeinek átalakulása, átszervezése, és a létszámleépítések tekintetében

felmerülnek,

- a kollektív szerződésen túlmenő belső szabályozási kérésekre,

- a szociális ügyek és a szociális (jóléti, kulturális) intézmények tovább jogi sorsának

rendezésére, illetőleg együttes működtetésére,

- a másik fél által fontosnak tartott és bejelentett kérdések megtárgyalására,

- a sztrájkot és a vétót megelőző egyeztetésre.

l7.2. Az együttműködés (egymásra épülő, vagy esetenként alkalmazható) formái a következők:

- tájékoztatók, tervezetek, iratok, stb. megküldése a másik félnek,

- szakértői egyeztetések,

- a vezetők közötti konzultációk és egyeztetések,

- egyeztetőőbizottság létrehozása vagy működtetése eseti vagy állandó jelleggel,

- a felek vezető testületei által folytatott tárgyalások,

- részvétel - meghívottként - a másik fél testületi ülésein.

l7.3 A munkáltatói oldal vállalja, hogy a gyors információk biztosítása érdekében a szakszervezet képviselőit minden olyan ülésre, megbeszélésre, stb. meghívja, amelyen a közalkalmazottak élet- és munkakörülményeit érintő döntések előkészítése, vagy meghozatala folyik. A szakszervezetek képviselői - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a munkában tanácskozási joggal veszenk részt. A munkáltatók részéről e formában biztosított részvétel nem

helyettesítheti az Mt. MÁSODIK RÉSZ-ében szabályozott szakszer vezeti jogosultságok gyakorlását.

l7.4. A munkáltatói oldal bevonja a szakszervezetek képviselőit - teljes jogú résztvevőként - minden olyan bizottságba, amely kritikus helyzetek rendezésére jött létre (pl. válságstáb), illetőleg koncepcionális döntések előkészítésére hivatott.

l7.5. A szakszervezet vállalja, hogy az Mt-ben biztosított ellenőrzési jogokat - információ megszerzése érdekében -, továbbá a kifogásolási jogot (a törvényben meghatározott záros határidőkre is figyelemmel) csak a munkáltatóval történő konzultáció eredménytelensége esetén gyakorolja. Biztosítja továbbá, hogy a munkáltató képviselői az üléseken, az általános jellegű kérdések vitáin - a döntés hozatalát kivéve -, részt vehessenek.

l8.A szakszervezeti jogok gyakorlásának szervezeti keretei

l8.l. A szakszervezeti jogok gyakorlása szempontjából nagyobb egység alatt kell érteni a munkáltatónál az SzMSz-ben vagy a szervezetre vonatkozó más szabályzatban meghatározott szervezeti egységeket.

l8.2. A szakszervezet tájékoztatáshoz való joga szempontjából nagyobb csoportot érintőnek tekintendő az a munkáltatói intézkedés, amely legalább lO főt, vagy önálló szervezeti egységet érint.

l8.3. A közalkalmazottak egyéni érdekvédelmi ügyeiben a szakszervezeti tisztségviselő partnere a közalkalmazott irányításával megbízott, intézkedésre jogosult vezető. Együttműködésük, illetőleg egyetértésük hiánya esetén a munkáltató első számú vezetője egyeztet a szakszervezet munkahelyi szervezetének vezetőjével.

l8.4. A szakszervezet munkahelyi szervezete tájékoztatja a munkáltatót az átalakulásáról, vagy megszünéséről, továbbá az eljárásra jogosított képviselőit megnevezi, a munkáltató pedig a szakszervezet rendelkezésére bocsátja az együttműködő vezetők hatásköri jegyzékét.

l8.5. A szakszervezet taglétszámát igazoló bizonylatokat - részlegek, telephelyek, stb. - szerinti bontásban a munkáltató személyügyi vezetőjével kell közölni, ezt követően a munkaidő-kedvezmények igénybevételét a vezetés különböző szintjeivel kell egyeztetni.

l9. Rendszeresen működő egyeztető bizottság létrehozása és a működésének elvei

l9.l. A felek a közöttük létrejövő kollektív szerződéses viták és a nem jogvitának minosülő (érdek-) viták rendezésére, általuk delegált főből álló egyeztető bizottságot hoznak létre. A bizottságban a felek részéről külső szakértő is részt vehet.

l9.2. A bizottság elnökét, a felek nem külső képviselői közül, sorshúzással kell megválasztani.

l9.3. A bizottság a döntéseit konszenzussal hozza.

l9.4. Az egyeztető bizottság döntése csak akkor kötelező a felekre, ha magukat előre, irásban, a bizottság döntésének alávetik.

19.5. A bizottság konszenzussal elfogadott döntése, illetőleg az általa létrehozott megállapodás, kollektív szerződéses rendelkezésnek (rendezésnek) számít.

2O. Munkaügyi egyeztető bizottság létrehozása és a működésének elvei

2O.l. A felek az egyéni jogviták és érdekviták rendezésére munkaügyi egyeztető bizottság felállítását határozták el amely - az Mt-ben és a Kjt-ben előírt határidőkön belül - jogosult a munkáltató és a közalkalmazott, a munkáltató és a szakszervezet vagy a közalkalmazotti tanács közötti jogviták kötelező előzetes egyeztetésére és az érdekviták nyílvános lefolytatására.

2O.2. A munkaügyi egyeztető bizottság három főből álló testület. Elnökét a köztiszteletben álló közalkalmazottak közül a kollektiv szerződést kötő felek közösen jelölik ki. Tagjait, a munkáltató és a közalkalmazotti oldal által előre kijelölt 3-3 tagból álló, egyeztető bizottsági tagok listájáról,a felek alkalmanként delegálják. Az elnök akadályoztatása esetén a felek közösen jelölik ki a helyettesítő elnököt.

2O.3. A munkaügyi egyeztető bizottság feladata, hogy nyílvános tárgyalásán megkísérelje a munkáltató és a munkavállaló között felmerült vita peren kívüli rendezését. A munkaügyi egyeztető bizottság a felekre kiható hatályú döntést akkor hozhat, ha a döntésének a felek előre, írásban alávetik magukat. A felek között - a munkaügyi egyeztető bizottság előtt - létrejött egyezséget az elnök és a tagok tanuként írják alá.

2O.4. A munkaügyi egyeztető bizottság eljárása, jogvita esetén, a közalkalmazott vagy a munkáltató kérelmére, egyéni érdekvita esetén a munkáltató, a közalkalmazott, a szakszervezet és a közalkalmazotti tanács kérelmére indulhat meg.

2O.5. A munkaügyi egyeztető bizottság akkor is jogosult az eljárását lefolytatni, ha a felek számára nyitva álló időn belül a bíróság előtt eljárás indult, feltéve, hogy a felek megegyezésére remény van.

2O.6. A munkaügyi egyeztető bizottság eljáró elnöke vagy tagja ellen az ügyben érdekelt fél kifogást emelhet, ha - az eljárás megindítása előtt felmerült okból - a kifogást emelővel szemben a személyes elfogultsága nem zárható ki.

2O.7. A 2O.l-2O.6. pontokban meghatározott eljárást kell alkalmazni a szakszervezet és a közalkalmazott, továbbá - ha a közalkalmazotti tanács az eljárást igénybe kívánja venni - a közalkalmazotti tanács és a közalkalmazott közötti vitákra, valamint a közalkalmazotti tanács és a munkáltató közötti jogvitát megeloző egyeztetésre is (az Mt. l97. §-ában meghatározott, kötelező döntőbírói eljárásra tartozó ügyek kivételével).

II. fejezet

A szakszervezeti jogok gyakorlásának feltételei

2l. A szakszervezet működési feltételeinek biztosítása

2l.l.A munkáltató biztosítja a szakszervezet működéséhez szükséges, alábbi feltételeket:

-helyiséget, ingyenesen (bérleti díj és költségtérítés nélkül):

a tisztségviselők tevékenységéhez és a szakszervezeti rendezvények

megtartásához;

- a szakszervezet működéséhez szükséges távbeszélő használatot, a

tájékoztatók, segédanyagok sokszorosítását, a gépírás,

jegyzőkönyvvezetés, továbbá a tisztségviselőknek az érdekvédelmi

tevékenységekkel összefüggő utazási költségeit és lehetőségeit,_

- a szakszervezeti közlemények, tájékoztatók, felhívások kifüggesztésének lehetőségét

és a helyben szokásos tájékoztatáslehetőségét,

- a szakszervezet működéséhez - az előzőeken felül - a szakszervezeti tagok átlagos

létszámát figyelembe vevő .....- Ft/fő éves összegű átalánnyal járul hozzá, s ezt a

szakszervezetnek félévenkénti bontásban, egyösszegben átutalja.

2l.2. A munkáltató biztosítja a szakszervezet számára a működéséhez szükséges szervezeti és gazdasági információkat jogaik gyakorlásához szükséges személyi információkat, továbbá a munkaszervezeti belső szabályzatokat és a jogszabályokat.

2l.3.

A munkáltató a szakszervezeti jogsegélyszolgálat működése céljára

........ Ft/éves keretet biztosít. A szakszervezet vállalja, hogy ennek fejében ellátja és biztosítja a jogsegélyszolgálatot, a nem szakszervezeti tag közalkalmazottak számára is.

2l.4.

A munkáltató biztosítja, hogy a szakszervezet a közalkalmazott munkaviszonyának keletkezése, kinevezése, közalkalmazotti jogviszonyának módosítása és megszüntetésére, az utasítási jog gyakorlása és a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek érvényesülése, továbbá a rendkívüli munkavégzés és a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelése, a szabadság kiadása, a munka díjazása, a jóléti (szociális) juttatások biztosítása és a közalkalmazotti felelősség alkalmazása tekintetében, a munkáltatónál foglalkoztatott valamennyi közalkalmazottat illetően, észrevételezési - javaslattételi jogosultságot gyakoroljon, a szakszervezet alapszabályában meghatározott szervei vagy tisztségviselői útján. A munkáltató a szakszervezet észrevételétől illetőleg javaslatától eltérő döntését érdemben, írásban köteles indokolni.

2l.5.

A felek megállapodnak abban, hogy a szakszervezeti ellenőrzési jog, illetve a kifogásolási (vétó) jog gyakorlása előtt kötelezően egyeztetnek a felmerült vitás kérdések rendezése érdekében, s az esetleges sztrájkot megelőzően, annak elkerülése végett. A felek vállalják, hogy az egyeztetéseket úgy folytatják le, hogy az ne eredményezze a másik fél számára a törvényekben biztosított határidők elmulasztását.

2l.6.

A szakszervezet és a munkáltató rendezett kapcsolatát - különös tekintettel az Mt. MÁSODIK RÉSZ II. fejezetében meghatározott, nehezen alkalmazható jogosultságokra - a felek a .... sz. mellékletben határozzák meg.

Ennek keretében - a következő (22.) pontban meghatározott elvekre figyelemmel - a szakszervezeti tisztségviselők munkaszervezeten belüli helyzetének, munkajogi védelmének és munkaidő-kedvezményeinek biztosítására irá nyadó részletes szabályokat is meghatározzák, az együttműködési hatáskörök pontos rögzítése mellett.

22. A szakszervezeti tisztségviselők védelme és a munkaidő-kedvezményeik

22.l.

A szakszervezet tisztségviselőinek - és a védelem alá eső egyéb szervek, pl. a közalkalmazotti tanácsok tagjainak és a közalkalmazotti megbízottnak - a munkajogi védelmét tekintve, a munkáltató kijelenti, hogy a tisztségviselőkkel szemben, e tevékenységük miatt semmiféle hátrányt nem alkalmaz, a szakszervezet pedig kijelenti, hogy az ezzel összefüggő jogosultságait a társadalmi rendeltetésüknek megfelelően gyakorolja. A felek kölcsönösen kijelentik, hogy a tisztségviselői védelemmel kapcsolatos kérdéseket kölcsönösen együttműködve kisérlik meg rendezni. Ezzel összefüggő vita esetén az egyeztető bizottság igénybevétele kötelező.

22.2.

A szakszervezet választott tisztségviselője munkaviszonyának rendkívüli felmondással történő megszüntetése, a munkáltató részéről, a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértésével lehetséges. A szakszervezet vállalja, hogy ehhez a tisztségviselők névsorát és az ezzel kapcsolatos változásokat a munkáltató rendelkezésére bocsátja.

22.3.

A szakszervezet választott tisztségviselőit az Mt-ben meghatározott munkaidőkedvezmények illetik meg. A jogszabályban biztosított mértéken felül a következő esetekben jár az alábbiakban meghatározott kedvezmény:

- többlet-munkaidőkedvezmény illeti meg a tisztségviselőt a 22.5. pont szerint a kollektív szerződés, illetőleg bértárgyalás időszaka alatt, a megállapodások létrehozásának időszakában, a szakértői konzultációk, a felettes szakszervezeti szervvel való kapcsolattartás és a tárgyalásokon való részvétel érdekében,

- a magasabb választott vezető testület tagjait a munkaidő-kedvezmény a testület működéséhez szükséges mértékig illeti meg.

22.4.

A munkaidő-kedvezményt a tisztségviselő a szakszervezeti tevékenységének ellátásához használhatja fel, abban az esetben, ha azt csak a munkaidejében teljesítheti. A munkaidő-kedvezmény tartamára a tisztségviselőt az átlagkeresete illeti meg.

22.5.

A szakszervezeti szerv, a távollét okát megjelölő értesítésében, tájékoztatja a munkáltatót a munkaidő-kedvezmény igénybevételének szükségességéről. Nem szükséges értesítő a tisztségviselőnek a szakszervezet tagjaival való rendszeres kapcsolattartásához nélkülözhetetlen, és a munkáltatóval való közismert - együttműködéséhez felhasznált munkaidő-kedvezmény igénybevételéhez. Utóbbi időtartam nem számít bele a tisztségviselő munka idő-kedvezményébe.

22.6.

A felek megállapodnak abban, hogy ha a nem függetlenített tisztségviselőt megillető kedvezmény igénybevétele a munkáltató rendeltetésszerü működését veszélyeztetné, akkor a helyzetet,a kölcsönös érdekeket szem előtt tartva,egyeztetés útján rendezik.

22.7.

A törvényben biztosított munkaidő-kedvezmények, vagy a munkáltatóval történő megállapodás alapján függetlenített tisztségviselők és a szakszervezet állományába tartozó munkavállalók munkajogi, társasági-jogi, polgári jogi, stb. szempontól - jogi helyzetüket tekintve - mindenben a szakszervezet által képviselt közalkalmazottakkal esnek egy tekintet alá.

22.8.

E kollektív szerződésben rögzített juttatások a szakszervezet függetlenített tisztségviselőit és alkalmazottait is megilletik.

22.9.

A függetlenített tisztségviselő munkadíjának megállapításához és részére egyéb juttatások folyósításához, a felette munkáltatói jogokat gyakorló szakszervezeti testület egyetértése szükséges.

22.lO.

A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményeinek és a képzés céljára biztosított fizetés nélküli szabadságnak a megállapításához, a szakszervezet köteles a hiteles adatokat és azok változását - az eddig kialakult szokásokat figyelembe véve - a munkáltató rendelkezésére bocsátani.

Ennek hiányában a munkáltató nem köteles munkaidő-kedvezményt biztosítani. Az adatok közlése azonban alkotmányos jogok és az Mt. 3.par. (2) bekezdése és a 26. §-a szerinti jogosultságok sérelmére nem vezethet.

22.ll.

A munkáltató vállalja, hogy a függetlenített tisztség megszünése után - az érdemtelenség esetét kivéve - a tisztségviselőnek a képzettségével egyező három munkakört kínál fel, továbbá, hogy a munkaviszonyát, illetve a közalkalmazotti jogviszonyát a tisztsége betöltésével összefüggő cselekményei miatt, a tisztség megszünését követő egy éven belül nem mondhatja fel.

23. A felek nyilatkozata a titoktartásról

A felek vállalják, hogy a másik féltől kapott információkat, tájékoztatásokat, adatokat, stb., s az egyeztetés során tudomásukra jutott isme reteket bizalmasan kezelik, s a másik fél kifejezett jelzése (iraton tör ténő feltüntetése) esetén vállalják a titoktartást. A felek tevékenysége egyébként sem ésrtheti a másik fél jogos érdekeit, s nem vezethet az általuk képviseltek alkotmányos jogainak sérelmére.

HARMADIK RÉSZ

A foglalkoztatási kérdések közös rendezésének szabályai

 

I.fejezet

A felek együttműködése foglakoztatási kérdések rendezésében

 

24. A munkáltatók nagyobb csoportját érintő foglalkoztatási ügyek rendezése

24.l.

A felek megállapodnak abban, hogy a munkáltató

- privatizációja, önálló részlegeinek társasággá alakítása,

- a szervezet, vagy egyes egységeinek átalakulása,illetve,

- jogutód nélküli megszűnése,

- a termék- vagy tevékenységszerkezet átalakítása,

- a létszámleépítés, stb.

esetében együttműködnek a felszabaduló munkaerő elhelyezkedésének segítése érdekében. Az ehhez szükséges információkat a munkáltató biztosítja a szakszervezet részére, a tervezett intézkedést előkészítő iratok, átalakulási, gazdasági, foglalkoztatási és szociális, stb. tervek megküldésével.

24.2.

A foglalkoztatáspolitikai feladatok végrehajtása és koordinálása a személyügyi (pl. az igazgatóság) feladata. A személyügyi szakemberek kötelesek a szakszervezetekkel rendszeresen egyűttműködni, a személyügyi döntések rendezett, egyeztetésen alapuló meghoztala érdekében.

24.3.

A felek megállapodnak abban, hogy együttesen támogatják a munkahelyteremtő beruházásokat (amennyiben azok a mindkét fél által képviselt érdekeknek megfelelnek).

24.4.

A felek kölcsönösen együttműködnek egyes hátrányos helyzetű rétegek, illetőleg védelemre szoruló közalkalmazotti csoportok foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében, különös tekintettel az üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés következtében megváltozott munkaképességűekre.

25. Együttműködés a szervezeti változások rendezésében

25.l.

A munkáltató biztosítja, hogy az átalakulási (privatizációs) tervek véleményezéséhez és az alternatív programjavaslatok kidolgozásához a szakszervezetek szakértőket vegyenek igénybe. Ehhez a munkáltató - költségfe dezetként - a privatizációra szánt tervezési költség ....%- át biztosítja a szakszervezet részére.

22.2.

A munkáltató támogatja, hogy az átalakulás, privatizáció során a közalkalmazotti közösség tulajdonába kerüljenek azok az üdülők és jóléti-szociális létesítmények, amelyek létrejöttében a közalkalmazottak társadalmi mun kájukkal részt vettek, illetőleg ilyen közreműködés hiányában is támogatja a munkáltató a szociális létesítmények megtartását és a további használatát e kollektív szerződés hatálya alá tartozó közalkalmazottak, családtagjaik és a munkáltató nyugdíjasai számára, alapítványi formában, vagy más megfelelő megoldással.

25.3.

A felek megállapodnak abban, hogy közösen támogatják a vagyonjegy és a munkavállalói részvénykibocsátást, a munkavállalói részvényprogramokat, a munkavállalókká váló közalkalmazottak tulajdonhoz jutási esélyeit. Ennek biztosítása érdekében a munkáltatók bevonják a szakszervezeteket az átalakulási, a privatizációs és a hasznosítási tervek készítésébe.

25.4.

A szakszervezetek véleményét figyelembe véve, a hasznosításra alternatív javaslatokat dolgoznak ki. (Ez a részvételi jogosultság nem zárja ki az Mt-ben és más jogszabályokban biztosított, szabályozott szakszervezeti és közalkalmazotti tanácsi jogok gyakorlását.)

25.5.

Az 25.l. és a 25.2. pontokban szereplő megállapodás nem érinti a munkavállalói közösségek számára jogszabályban biztosított részvételi és egyéb (pl. az állami tulajdon ban lévő vagyontárgyak kezelésére, hasznosítására, stb. vonatkozó tövénybekben meghatározott) jogosultságokat.

25.6.

Ha a szervezetátalakítás eredményeként vagy a tulajdonváltozás következtében, a közalkalmazottak munkavállalókká válnak, az ezzel járó változtatást a felek - a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma l54. számú állásfoglalását figyelembe véve - úgy rendezik, hogy a a munkavállalók számára jogvesztés ne következhessen be. A rendelkezésre irányuló konkrét megállapodást a felek, e kollektív szerződéshez mellékletként csatolják.

Megjegyzés: Ha a munkáltatónál átalakulás, privatizáció, munkavállalói tulajdonszerzés stb. lehetősége kizárt, illetőleg ha az egyik vagy másik kérdéskör fel sem merülhet, az ezekre irányadó szabályokat ki kell hagyni a tervezet szövegéből

II. fejezet

A foglalkoztatási ügyek rendezésének munkajogi eszközei

27. A közalkalmazott felmentésének megelőzése

27.l.

A felek megállapodnak abban, hogy az aktív foglalkoztatási stratégia kialakítása érdekében közös foglalkoztatási tervet készítenek, a közalkalmazottak lehetséges továbbfoglalkoztatása, átképzése, átirányítása, stb. érdekében, illetőleg a közalkalmazotti viszonyok elkerülhetetlen megszüntetése (felmentés) esetére méltányos és humánus eljárást rendszert dolgoznak ki.

27.2.

A felek megállapodnak abban, hogy a kollektív szerződés aláírását követően, a munkáltató részéről történő felmentés tekintetében, a szakszervezetet véleményezési jog illeti meg, amelytől eltérő döntését a munkáltató köteles érdemben megindokolni.

28. Előnyben részesítés és újraalkalmazás a foglalkoztatási célú felmentést követően

.l.

A munkáltató köteles előnyben részesíteni létszámbővítés vagy új munkahely teremtése esetén, illetőleg egyéb okból megüresedett munkakörök betöltésénél azokat a közalkalmazottakat, akiknek a munkaviszonya munkáltatói felmentés folytán szünt meg, feltéve, hogy - a közalkalmazotti viszonyuk megszüntetése nem a munkavégzésük elleni kifogás miatt történt, s - a felmentést megelelőzően az ágazatban legalább ötéves közalkalmazotti viszonyban álltak.

28.2.

A 28.l. pont alapján történő újraalkalmazás esetén a közalkalmazott jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha a megszakítás nem következett volna be.

28.3.

Az átalakulás, privatizáció stb. eredményeként a jövőben létrejövő új szervezetek munkaszerződésiben az új munkáltató köteles rögzíteni a végkielégítés megállapításánál is kötelezően figyelembe veendő, a munkáltatónál eltöltött és a munkáltató által elismert időtartamot. Ezt az előírást az átalakulás, vagy a privatizáció feltételeit megállapító és azt jóváhagyó okmányokban is rögzíteni kell.

29. Egyéb megállapodások a foglalkoztatás érdekében

29.l.

A felek közös megállapodása alapján, a foglalkoztatási helyzet átmeneti zavarai esetén, annak megoldása érdekében, a munkáltatóknál meghatározott időre bevezethető a részmunkaidős foglalkoztatás, a munkadíjazásra kiterjedő megállapodással. Konkrét feltételeinek és az érintett közalkalmazotti kategóriáknak a meghatározása esetenként, a szakszervezetekkel egyeztetve történhet, a kollektív szerződéshez mellékelt megállapodással.

29.2.

A felmentés esetében előzetesen vizsgálni kell, hogy átképzéssel a közalkalmazott jogviszonya fenntartható-e.

29.3.

A foglalkoztatási gondok (munkával ellátás lehetetlenülése) esetében, évente egy alkalommal, a KSZ-t kötő felek megállapodása alapján, a közalkalmazottak egy hétig (egybefüggő 5 munkanapig) terjedő fizetett szabadság igénybevételére kötelezhetők. A szabadság kiadásának időpontját, legalább két héttel előbb, közölni kell az érintett közalkalmazottakkal.

29.4.

Az átalakulási, illetve a privatizációval kapcsolatos okmányokban kiköthető, illetve a kollektív szerződésben szabályozható, hogy a privatizációt vagy a belső átalakulást, illetőleg a munkáltatóból való új szervezet létrehozását (kiválását) követően a munkáltató által foglalkoztatottak munkaviszonya, meghatározott ideig,a munkáltató részéről felmentéssel, illetve rendes felmondással, nem szüntethető meg, illetőleg az is, hogy milyen feltételekkel szüntethető meg. Kiválás esetén a feltételeket az okmányokban rögzíteni kell.

29.5.

A privatizáció, a munkáltató bármilyen egyéb átalakítása, vagy belőle új munkáltató létrehozása esetén a határozatlan idejű közalkalmazotti viszonyokat tilos határozott időtartamú munkaviszonnyá alakítani.

29.6.

A munkáltató privatizációja és bárminemű változása nem értheti a munkavállalóknak a munkáltatónál közalkalmazotti viszonyban eltöltött időként eddig elismert idejét. E szabály megtartása végett a kollektív szerz_ő_déstkötő felek minden tőlük elvárhatót megtesznek annak érdekében, hogy az újmunkáltatók ezt az időtartamot náluk eltöltött időként elismerjék. A munkáltatónál elismert időket az átalakulási stb. okmányokban garantálni kell, a munkaszerzodésekben pedig kötelező rögzíteni.

29.7.

A közalkalmazottak nem irányíthatók át - közös megegyezéssel sem - az átalakulás, privatizáció és egyéb szervezeti változtatás során olyan új - a munkaszervezetből létrejövő - munkáltatóhoz, amely nem rendelkezik a végkielégítés megfizetéséhez fedezettel, illetőleg ilyen esetekben a közal kalmazottak munkaviszonyát a (korábbi) munkáltatónak rendes felmentéssel meg kell szüntetnie és a végkielégítést meg kell fizetnie.

29.8.

A munkáltató köteles folyamatos információkkal előre ellátni a szakszervezetet

- a foglalkoztatási helyzet várható alakulásáról,

- a tervezett változtatásokról, a számszerű adatokra is kiterjedően.

Az információnak külön is ki kell terjednie a hátrányos helyzetű rétegeket érintő adatokra.

NEGYEDIK RÉSZ

Az Mt. Bevezető rendelkezéseinek kiegészítése

3O. Az érdekek elismerésének elve

A kollektív szerződés és a munkajogi szabályok alkalmazásánál a munkáltatói és a munkavállalói érdek jogos érdekeknek minősül. Érvényesítésük során a jogalkotói célokat fiegyelembe kell venni.

3l. A jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére vonatkozó kiegészítő szabályok

3l.l.

Az Mt. 3. § (l) bekezdésében szabályozott együttműködési kötelezettség kiterjed a munkáltató és a szakszervezetek viszonyára és a szakszervezetek közötti viszonyra is.

3l.2.

Az Alkotmányban meghatározott állampolgári jogok biztosításához a törvényekben és végrehajtási rendeleteikben meghatározott személyiségi jogokhoz, valamint az Mt. 3. § (2) bekezdésében, az Mt. 77. §- ában szereplő adatvédelemhez fűződő jogokhoz és adatszolgáltatási kötelezettségekhez kapcsolódó szabályokat - az adatvédelmi törvényre is figyelemmel - a kollektív szerződéshez később csatolandó mellékletben kell meghatározni.

3l.3.

Az Mt. 3. § (3) bekezdésében szereplő, a munkáltató jogos gazdasági tevékenységét sértő munkavállalói magatartásnak kell tekinteni (a munkavégzésre irányuló jogviszonyok és a további munkaviszonyok létesítésének feltételeire és az összeférhetetlenség miatti felszámolásukra is kiterjedően):

- a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmának valamely té-

nyállását megvalósító munkavállalói magatartást,

- a szervezeti és

- a személyi (pl. családtagi) összeférhetetlenséget, valamint_

- a főállás munkaidejében teljesíthető további munkaviszonyok és más

jogszabályok létesítését és fenntartását.

Személyi (családtagi) összeférhetetlenségként csak olyan körülmények értékelhetők, amelyek az elszámolási, bizonylati, pénzügyi pénzkifizetési stb. rendszerben zarokhoz vezethetnek.

3l.4.

Az Mt. 4. § (3) bekezdése szerinti megfelelő orvoslás alatt kell érteni

- az eredeti állapot helyreállítását,

- a károk megtérítését,

- a kártalanítást,

- a költségek és kiadások teljeskörű megtérítését,

- a rendeltetésellenes joggyakorlás egyéb, nem vagyoni

következményeinek elhárítását,

- a felek által kölcsönösen elfogadott egyéb megoldá-

sokat,

- a munkaügyi vitában eljáró szervek döntésében megha-

tározott kötelezettségek teljesítését.

32. A hátrányos megkülönböztetés tilalma és az előnyberészesítés

32.l.

Az alkalmazási és az alkalmassági feltételeket (az Mt. 5. § (2) bekezdésére figyelemmel), a pályázati rendszerre vonatkozó szabályok (Mt.8O.par.) pontos meghatározása mellett, a kollektív szerződéshez későbbiekben csatolandó mellékletben kell rögzíteni.

32.2.

A munkaviszony létesítése és a munkaviszonyból eredő jogok gyakorlása során - az Mt.5. § (l) bekezdésében meghatározottakon túlmenően - nem lehet hátrányos megkülönböztetést alkalmazni

- azokkal a közalkalmazottakkal szemben, akik korábban politikai szervezeti és

- szakszervezeti tisztséget töltöttek be.

32.3.

A kollektív szerződéshez csatolandó mellékletben pontosan meg kell határozni az Mt. 5. § (3) bekezdésében rögzített előmenetelhez való jogfeltételeit és garanciáit, a személyügyi tervezéssel és a képzési terve+kel is összefüggésben, valamint az érvényesítésük eljárási rendjét. Az eljárási szabályokban garanciális jelleggel kell megállapitani a jogszabályok és az eseti rendelkezések érdekképviseleti véleményezését, valamint a kine vezett helyettesek mellőzésénél az indoklási kötelezettséget. A mellékletben rögzíteni kell

- az előmenetelhez szükséges minimális időtartamokat,

- az elvárt szakmai képességeket és megállapításuk rendjét, s e

megállapítás elleni jogorvoslati lehetőségeket,

- az előírt szakmai gyakorlatot,

- a munkavállalótól az előmenetel feltételeként elvárt teljesítmény méré-

sének és regisztrálásának módját, valamint mértékét,

- a kinevezett helyettesek előmenetelének feltételeit,

- azokat a szabályokat, amelyek a külsž személyek helyett amunkáltatónál

dolgozókat részesítik előnyben

- a mellékletben az előnyben részesítettek körét is meg kell határozni.

33. A jognyilatkozatokra vonatkozó szabályok

33.l.

A 33.4. pontban felsorolt egyoldalú nyilatkozatok - e kollektív szerződést kötő felek megállapodása alapján - az Mt. 7-lO §-ai szerinti érvénytelenséget idézik elő, ha a törvény e §-aiban szabályozott valamely feltétel megvalósul.

33.2.

Az Mt. 6. §(3)bekezdésében szabályozott indokolási kötelezettség a 2O2. §-ának (l) bekezdésében szabályozott ügyekre terjed ki, továbbá akkor kell a munkáltatói intézkedést megindokolni, ha ezt a munkavállaló írásban kéri.

33.3.

Az Mt. 8. § (2) bekezdése szerinti jogról való lemondás tilalma kiterjed

- az Alkotmányban biztosított emberi, továbbá a szociális és kultú-

rális jogokra, ezen belül

- a munkabérről,

- a munkviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott szabadságról

és egyéb pihenőidőkről,

- a szervezkedéshez való jogról,

- a gyülekezési jogról,

- a magántitok (levél,telefon, titok, stb.) védelméről való lemondásra.

33.4.

A munkáltatónak írásba kell foglalnia a következő fontosabb nyilatkozatokat (az Mt. 5. §-ában szereplő felhatalmazás alapján ):

- a munkakörbe nem tartozó munkavégzés elrendelését és díjazásának

feltételeit,

- a telephelyen belüli más munkahelyre beosztást,

- az állandó munkahelyen kívüli és

- a más munkáltatónál történő munkavégzés elrendelését,

- a túlmunka és

- a készenlét elrendelését (Mt. 39. §), továbbá

- a pihenőnapon és a munkaszüneti napon történő munkavégzés elrendelését,

- minden olyan munkavégzés elrendelését, amelynek teljesítéséért a felek anyagi juttatásban állapodnak meg,vagy amelyért a munkáltató rendkívüli díjazást, illetőleg juttatást igér,

- a munkavégzés módjára vonatkozó iránymutatást és információt, ha a közalkalmazott kéri (Mt. lO2. § (3) b) pontja),

- az utasítást, ha a közalkalmazott a jogellenességére hívta fel a figyelmet, vagy arra, hogy az utasítás teljesítése kárt idézhet elő: az írásba foglalásig a dolgozó nem köteles teljesíteni az utasítást, azaz a teljesítést jogszerűen megtagadhatja,

- valamennyi nyilatkozatot a közalkalmazott kérésére, vagy

- munkaviszonyra vonatkozó szabály előírása alapján.

Az írásbafoglalás elmaradása, vagy elmulasztása miatt a munkavállalót hátrány nem érheti.

ÖTÖDIK RÉSZ

A közalkalmazotti viszony

I.fejezet

A közalkalmazotti jogviszony létesítésével összefüggő jogi megoldások

34. Előnyben részesítési szabályok

34.l.

A közalkalmazotti jogviszony létesítésénél, a munkáltatónál előnyben kell részesíteni - azonos feltételek esetén - azt a felvételre jelentkezőt, akinek közeli hozzátartozója (Mt. l39. § (2) bekezdése) a munkáltatóval áll közalkalmazotti, vagy szolgálati jogviszonyban. A jogviszony létesítésénél azonban vizsgálni kell az alá-fölérendeltségi és a gazdálkodási- elszámolási összeférhetetlenséget.

34.2.

Ha a munkáltatóval közalkalmazotti viszonyban állót a munkáltató más helységben lévő telephelyén foglalkoztatják tovább, valamint a más helységben lévő telephelyen ... (pl. fél) évet meghaladó tartamban foglalkoztatják,a munkáltató köteles minden tőle elvárhatót megtenni annak érdekében, hogy a háztartásában élő, munkaképes családtagjai az új telephelyen illetve az új helységben munkát vállalhassanak,illetve közalkalmazotti viszonyt létesíthessenek.

35. Újraalkalmazási és továbbfoglalkoztatási kötelezettség

35.l.

A munkáltató köteles újra alkalmazni a nála üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés folytán munkaképtelenné vált, utóbb munkaképességét visszanyerő közalkalmazottat.

35.2.

A munkáltató, a közalkalmazotti viszony fennállása alatt megváltozott munkaképességű közalkalmazottat, köteles az állapotának, végzettségének és képesítésének megfelelő munkakörben, vagy a munkafeltételei ennek megfelelő átalakításával, továbbfoglalkoztatni.

II. fejezet A közalkalmazotti jogviszony létesítése

36. Az alkalmazás feltételei;

36.l.

Az alkalmazás egészségvédelmi célú szabályait, továbbá a nők és a fiatalkorúak alkalmazási feltételeit - a jogszabályok keretei között - a belső munkavédelmi szabályok határozzák meg.

36.2.

A közalkalmazotti jogviszony létesítésében való megállapodás előtt, a munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat a munkáltatónál alkalmazott egészségre ártalmas technológiákról, a használt egészségkárosító különösen a rákkeltő - anyagok felhasználásáról és a veszélyek elkerülésének lehetőségeiről.

36.3.

A közalkalmazotti jogviszony lényeges elemeiben történő megállapodás létrehozása előtt a közalkalmazottat tájékoztatni kell az alkalmazás pontos feltételeiről, ki kell oktatni a titoktartási kötelezettségével járó következményeket illetően, továbbá - ha erre mód van - meg kell győződni az alkalmasságáról és a szakértelméről is.

36.4.

A közalkalmazott nem hallgathat el a munkáltató előtt olyan tényt, körülményt, vagy állapotot, amely az alkalmazását akadályozza, vagy jogellenessé teheti. A közalkalmazott a megtévesztő információiból eredő következményeket és károkat maga tartozik viselni.

36.5

A Kjt. 22. §-a alapján a közalkalmazottakra a törvényben foglaltaknál kedvezőbb feltételek kialakítása érdekében............................

37. Az alkalmazással összefüggő megállapodások

37.l.

Ha a közalkalmazottal a munkavégzés megkezdésénél korábbi időpontban jön létre a megállapodás a jogviszony létesítésében, akkor a felek előzetes írásbeli megállapodásba foglalhatják a megállapodásuk főbb tartalmi elemeit. A közalkalmazott kérésére a megállapodás írásba foglalása kötelező (Mt. 78. § (3) bek. és 6. § (l) bek.)

37.2.

A 37.l. pontban meghatározott esetben a megállapodás tartalmi elemeit a kinevezésbe kell foglalni. Ha ez a kinevezésben nem lehetséges, vagy egyéb okból nem szerepel az előzetes megállpodás valamennyi eleme a kinevezésben, illetve a 37.3. pontban foglalt megállapodásokat a kiegészítő munkaszerződésbe kell foglalni.

37.3.

A Kjt. 2l. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően, a kinevezési okmányba kell foglalni:

- a foglalkoztatás kezdő, vagy - ha csak ez lehetséges - várható idő pontját;

- azt, hogy a közalkalmazotti munkaviszony határozott, vagy határozatlan időre létesült-e;

- határozott idejű alkalmazás esetén azt a tényt, amely - a Kjt. 2l. § (2) bekezdésében

meghatározott módon - ezt lehetővéteszi,

illetve azt a jogszabályi felhatalmazást, vagy előírást, amelyen a határozott idejű kinevezés alapul;

- ha a felek ebben állapodnak meg, akkor a .................

......................sz. rendeletben meghatározott max. lO éves

időtartamon belül a határozott idejű alkalmazás maximális tartamát,

valamint a határozott idejű jogviszony határozatlan idejűvé ala kításának feltételeit, illetve - ezektől függően - a jogviszony kötelező határozatlan idejűvé alakításának eseteit;

- a megállapodást az esetleges szakmai követelményeket illetően (pl.

iskola, tanfolyam elvégzését, vizsga letételét),

- a további munkaviszonyok létesítésére irányuló kikötéseket,

- azokat a foglalkoztatási feltételeket, amelyek kikötését a felek

fontosnak tartják,

- így különösen a munkaidőre, a pihenőidők igénybevételére, a munka díjazás és egyéb juttatások mértékére, az utasítási jog terjedelmére, a felelősség mértékére és kizárására, stb. irányadó szabályokat, továbbá

- a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időként elismert időtartamot.

37.4 A pályázattal betölthető munkakörök esetében követendő eljárást e kollektiv szerződéshez később csatlakozandó mellékletben kell meghatározni az alábbi elveket figyelembe véve:

- A pályázatot elbiráló bizottságban biztositani kell a szakszervezet és a közalkalmazotti tanács résztvételét és aktiv közreműködésének lehetőségét;

- a bizottsági véleményektől eltérő döntését a kinevező köteles a bizottsággal egyeztetni, a bizottsági véleménytől és előterjesztési sorrendtől eltérő véleményét pedig köteles érdemben megindoklni.

37.5. Ha a a fenti megállapodások valamelyikét, illetve a fentieken túlmenő megállapodásokat (amelyeket a felek bármelyike lényegesnek ítél) nem tartalmazza a kinevezési okmány, akkor a kiegészítő munkaszerződést haladéktalanul meg kell kötni, s azt a kinevezéshez mellékelni kell. A kiegészítő munkaszerződés mindenben osztja a kinevezés jogi sorsát.

38. A próbaidő

38.l. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a kinevezési okmányban próbaidő köthető ki. Ennek maximuma 3 hónap.

38.2. A kinevezésben kikötött próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő alatt a közalkalmazotti jogviszonyt, indokolás nélkül, bármelyik fél, azonnali hatállyal megszüntetheti. Áthelyezéssel és választással betöltött munkakör esetében próbaidő nem kötehető ki.

39. Határozott idejű alkalmazás helyettesítés esetén

A határozott idejá közalkalmazotti jogviszony esetén, ha arra közalkalmazott helyettesítése miatt kerül sor, a kinevezésben meg kell határozni a foglalkoztatás várható időtartamát és azt a tényt, amelynek bekövetkezése esetén a munkaviszony megszűnik.

4O. A változó munkahelyű alkalmazás

4O.l. A kinevezési okmányban meg kell határozni a munkavégzés helyét, s ezen belül külön is azt a tényt, hogy a közalkalmazottat a munkáltató változó munkahelyű munkakörben foglalkoztatja. A változó munkahely kikötése történhet a kollektív szerződés 4O.3. pontjára utalással is, de a kinevezésben szerepelnie kell annak, hogy a változó munkahelyre történő alkalmazásról a közalkalmazottnak tudomása van.

4O.2.A változó munkahely meghatározható úgy is, hogy a munkavállaló nem csak adott helységben, hanem több helységben, illetőleg az ország körülhatárolt területén köteles munkát végezni.

4O.3. A változó munkahelyű munkakörök a következők:

- gépkocsivezetők,

- a karbantartó részlegek dolgozói,

- a műszerészek,

- a szervezési ügyintézők,

- a rendészek,

- a munkavédelmi vezető,

- ellenőrzési feladattal megbízott dolgozók,

- az energetikus,

- a tűzvédelmi ügyintéző,

- a tűzoltókészülék ellenőrei,

- a belső ellenőrök,

-

folytatható a felsorolás a helyi sajátosságok figyelembevételével

4l. További munkaviszony és munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének kiegészítő feltételei

4l.l. A további közalkalmazotti viszony és munkaviszony, illetőleg a munkavégzésre irányuló más jogviszony létesítésének és felszámolásának engedélyezése, illetve elrendelése tekintetében - a jogszabályokban meghatározott feltételeken túlmenően - azt szükséges vizsgálni, hogy a további foglalkozás, illetve munkavégzés sérti-e a munkáltató gazdasági érdekeit, illetőleg jó hírét. Ha ilyen következmények nem bizonyíthatóak, akkor a közalkalmazott csak abban az esetben tiltható el a fenti jogviszonyoktól, ha azok létesítése illetve fenntartása a tőle elvárható minőségű munkavégzést bizonyitottan gátolja.

4l.2. Nem létesíthet /..............sz. redelet felhatalmazása alapján, ha van ilyen/

- a közalkalmazotti viszonyban álló munkavállaló különösen a gép járművezető magánfuvarozásra irányuló jogviszonyt;

- vezető beosztású munkavállaló vendéglátóipari egységben, olyan munkavégzésre irányuló jogviszonyt, amelynek keretében vendéggel kell foglalkoznia;

-

-

42. A magasabb vezető és vezető állású munkavállalókra vonatkozó eltérő rendelkezések

42.l. A munkáltató elsőszámú vezetője előírhatja, hogy meghatározott munkakörök betöltése csak pályázat alapján történhet. (Mt. 8O. §).

42.2. A kinevezésben (kiegészítő munkaszerződésben) kiköthető, hogy a munkáltató a határozott idejű vezetői megbízás lejártát követően milyen feltételekkel, illetve milyen munkakörben foglalkoztatja tovább, határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony keretében.

42.3. A vezetői megbizás visszavonására egyebekben a kinevezés (munkaszerződés) módositására irányadó szabályokat kell alkalmazni.

III. fejezet

A közalkalmazotti jogviszony módosítása

43. A kollektív szerződés és a közalkalmazottak jogállása

43.l. E kollektív szerződés szabályai a közalkalmazottak kinevezésében (illetőleg a kiegészítő munkaszerződésükben) meghatározott feltételeket és juttatásokat a közalkalmazottak hátrányára nem érinthetik. A kollektív szerződés egyebekben sem csökkentheti az eddig elért közalkalmazotti jogokat és juttatásokat (Mt. 82. § (2) bekezdéséhez).

43.2. Ha e kollektív szerződés kinevezésben (kiegészítő munkaszerződésben) foglalt jogoknál, juttatásoknál és a feltételeket illetően kedvezőbb elűírást tartalmaz, akkor a munkáltató köteles - e kollektív szerződés hatályba lépését követő 3O napon belül - megkísérelni a kinevezés (kiegészítő munkaszerződés) ennek megfelelő módosítását.

44. Kötelező módosítás esetei

44.l. A dolgozó nőt terhessége megállapításától kezdődően a gyermek l éves koráig - kérésére, orvosi vélemény alapján - állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy a munkafeltételeket ennek megfelelően módosítani, s a keresete nem lehet kevesebb, mint amennyi az előző átlagkeresete volt, akkor sem, ha a megfelelő munkakör vagy a feltételek átalakításának lehetősége hiányában (Mt. 85. § (l)-(2) bekezdése) a munkavégzés alól fel kell menteni. Az állásidőre járó díjazásnak e kollektív szerződéssel az átlagkeresetre történő növeléséhez a munkáltató fenntartójának előzetes jóváhagyása szükséges.

44.2. A munkáltatónál üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés folytán csökkent munkaképességű közalkalmazott továbbfoglalkoztatásáról - megfelelő munkakörben - a munkáltató köteles gondoskodni. Ugyanigy köteles az előző okokból munkaképtelenné vált, utóbb a munkaképességét vissznyert dolgozót újra alkalmazni.

45. A jogviszony időleges módosítása

45.l. Ha a közalkalmazott időlegesen (átmenetileg, az Mt. 83. §-ában foglaltak szerint) az eredeti munkakörénél alacsonyabb besorolású munkát lát el, vagy - időlegesen - munkakörébe nem tartozó feladatot teljesít (Mt- lO5-lO6.par.), ez a törvényben meghatározott feltételeken túlmenően, az eredeti munkaköréhez, iskolai végzettségéhez képest nem lehet aránytalanul eltérő, nem vezethet az emberi méltósága sérelméhez, és nem járhat számára keresetveszteséggel.

45.2. A közalkalmazottat, ha az eredeti munkaköre helyett más helyettesítését látja el, e helyettesítésért díjazás illeti meg. A helyettesítés nem jelenti automatikusan a magasabb kategóriába történő átsorolást, csupán a magasabb munkakör szerinti díjazást eredményezi.

46. A közalkalmazotti előmenetel elősegítése

46.l. Ha a jogszabályok változása folytán a közalkalmazott az előző besorolásához képest alacsonyabb besorolásba került, számára az átképzés lehetőségét fel kell kínálni, a magasabb besorolás elérésének biztosítása érdekében.

46.2. Képzéssel, továbbképzéssel illetőleg átképzéssel - ha ennek feltételei fennállnak, - elő kell segíteni a közalkalmazottak előmenetelét.

IV. fejezet

A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése

47.A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének módjai és eljárási szabályai

47.l. A közalkalmazotti viszony megszüntethető

- közös megegyezéssel,

- áthelyezéssel a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatók között,

- lemondással, a közalkalmazott részéről,

- rendkívüli lemondással, a közalkalmazott részéről,

- felmentéssel a munkáltató részéről,

- fegyelmi elbocsátással és

- azonnali hatállyal - mindkét fél részéről - a próbaidő alatt.

47.2. A közös megegyezéssel és az áthelyezéssel történő megszüntetés lehetséges bármely, jövőbeni időpontban. Ilyen esetekben - lehetőség szerint - meg kell állapodni minden vitás kérdésben és követelésben,s meg lehet állapodni a munkavégzés alóli felmentés időpontjában.

47.3. A közalkalmazott a határozatlan idejű jogviszonyáról való lemondását köteles írásba foglalni, de a lemondás okát vagy indokát nem kell közölnie.

47.4. A munkáltató csak írásban mentheti fel a közalkalmazottat, s szervezeti okból (Kjt. 3O. § (l. a)-b) pontja) csakis akkor, ha a munkáltatónál nincs a képzettségének megfelelő munkakör,vagy ilyen munkakörök betöltését a közalkalmazott nem vállalja.

47.5. A munkáltatói felmentés csakis a Kjt. 3O. § (l) bekezdésében meghatározott, olyan bizonyított (bizonyítható) felmondási okon alapulhat, amely kellő súllyal alátámasztja a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének szükségességét..Így tartós alkalmatlanságra alapozva, akkor menthető fel a közalkalmazott, ha a további foglalkoztatása a munkáltatótól nem várható el, mert részére tarthatatlanná válna, vagy aránytalan terhet jelentene.

Ugyanilyen feltétellel szüntethető meg a felmentési korlátozás alatt állók jogviszonya (Kjt. 32. §).

47.6.

A közalkalmazott alkalmatlanságára vagy a nem megfelelő munkavégzésére alapozott felmentést megelőzően, minden esetben lehetőséget kell biztosítani a közalkalmazottnak a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, s erről - a tényeket és állításokat is tartalmazó- jegyzőkönyvet kell felvenni.

47.7. Amennyiben a munkáltató az egyes közalkalmazottak, vagy azok csoportjának munkaviszonyát meg kívánja szüntetni (munkakör-, munkahely megszűnése, nem szervezett leépítés miatt), illetve velük kapcsolatban munkaviszonyukat érintő intézkedést tervez, úgy a döntést megelőzően l5 nappal köteles a szakszervezettel egyeztetést folytatni.

48. A felmentési védelem kiegészítése

48.l. A Kjt. 32. §-ában meghatározott védelem illeti meg azt a közalkalmazottat, aki a munkáltatónál hosszú ideje (pl. 10 éve ) dolgozik, munkájával és magatartásával a munkáltató eredményes működését tartósan szolgálta. Az így védelemben részesülő közalkalmazottnak a jogviszonyát csak rendkívül indokolt esetben lehet felmentéssel megszüntetni, s az új felvételnél - azonos alkalmazási feltételek esetén - előnyben kell részesíteni.

48.2.Csak rendkívül indokolt esetben menthető fel a munkavégzés alól az a közalkalmazott, akit munkáltatói érdekből, más helységből irányították át hozzá a munkáltatóhoz. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a közalkalmazottal együtt átköltözött, közvetlen hozzátartozókra is, akik a közalkalmazottal közös háztartásban élnek.

48.3. Az Mt. 9O. § (2) bekezdésében előírt védelem (védettkorúak védelme ) tekintetében is alkalmazni kell a Kjt. 32. § (2) bekezdésében előírt eljárást.

49. A felmentési idők

49.l. A felmentési idők a munkáltató részéről történő felmentés esetén, a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő alapján az alábbiak:

eltöltött idő (a törvényes mérték) felmentés tartama

három év után (5 évig 2 hónap) ............. hónap

öt év után (2+l hónap) ............. "

tíz év után (2+2 " ) ............. "

tizenöt év után (2+3 " ) ............. "

húsz év után (2+4 " ) ............. "

huszonöt év után(2+5 " ) ............. "

harminc év után (2+6 " ) .............max l év

49.2. A munkáltató legalább a 49.l. pontban rögzített felmentési idő fele tartamára köteles a közalkalmazottat a munkavégzés alól - a kérésének megfelelő időpontokban - felmenteni.

Munkáltatói mérlegelés alapján a közalkalmazott a teljes felmentési idő tartamáig felmenthető a munkavégzés alól.

49.3.

A felmentési idő teljes tartamára fel kell menteni a közalkalmazottat a munkavégzés alól, ha a jogviszonyának megszüntetésére a munkáltató részéről:

- nyugdíjazása miatt (Kjt. 3O. § (l) d) pontja) került sor,

- a Kjt. 32- § (l) bekezdésében, valamint az Mt. 9O. § (2) bekezdésében

meghatározott felmondási védelem ellenére szükség volt,

- a Kjt. 3O. § (l) a) és b) pontjában meghatározott okból volt szükség, továbbá

- az átalakulással (privatizációval) összefüggő okból, illetve csoportos létszámleépítés folytán, valamint

- vezető vagy magasabb vezető állású közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyának munkáltatói felmentéssel történő megszüntetése esetében.

50. A korengedményes nyugdíjazás

50.l. A munkáltató, a közalkalmazott kérelmére, a korengedményes nyugdíjazáshoz köteles hozzájárulni, és az ezzel járó terheket viselni, ha az alábbi feltételek fennállnak:

- a közalkalmazottnak az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig kevesebb, mint 5 éve van hátra és jogviszonyát a munkáltató létszámleépítés miatt kényszerült megszüntetni, feltéve, hogy az öregségi nyugdíja záshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, és

- legalább lO éves jogviszonya volt a munkáltatónál, az intézkedést közvetlenül megelőző időszakban.

50.2. A korengedményes nyugdijazáshoz a dolgozó hozzájárulása és a szakszervezet egyetértése is szükséges.

50.3. Az öregségi nyugdíjkor elérésekor a közalkalmazott -kívánsága esetén- nyugdíjba küldendő, közalkalmazotti jogviszonya a munkáltatói felmentéssel szűnik meg.

5l. Eljárás a közalkalmazotti viszony megszűnése és megszüntetése esetén

5l.l. Ha a munkaviszony megszüntetésére a foglalkoztatási törvényben meghatározott feltételek szerint kerülhet sor (három hónapos, illetőleg 30 napos előzetes értesítéssel), akkor a felmondás időpontjai és a szakszervezeti jogosultságok a foglalkoztatási törvény szerint alakulnak.

5l.2. A felmentési idő a felmentést közlő irat kézbesítését követő napon, vagy az abban rögzített későbbi időpontban kezdődik.

5l.3. Ha a munkáltatói felmentés esetén a közalkalmazott új munkahelyet talál, a munkáltató köteles a közalkalmazott által megjelölt időponttal a jogviszony megszüntetéséhez hozzájárulni, vagy azt közös megegyezéssel megszüntetni. A megszüntetést követő időre a közalkalmazottat (ilyen esetben) az átlagkeresete csak abban az esetben illeti meg, ha a felek kifejezetten ebben állapodnak meg.

5l.4. A munkaviszony megszüntetése és megszűnése esetén a közalkalmazottnak az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a munkabérét és minden járandóságát, továbbá ki kell adni a közalkalmazotti igazolást (Kjt. 36. §-a szerint), valamint kérésére a minősítését (Kjt. 4O. § (2) bekezdés), a személyi anyagát és az egyéb igazolásokat.

5l.5. Ha a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése a munkáltató részéről történő felmentés alapján történt, s utóbb a foglalkoztatási körülmények úgy változnak, hogy a korábbi közalkalmazottak foglalkoztatására lehetőség kínálkozik, a munkaviszony létesítésénél - azonos feltételek esetén - előnyben kell részesíteni azokat a közalkalmazottakat, akik a felmentést követően nem tudtak elhelyezkedni, feltéve, hogy a munkaviszonyuk megszüntetésére nem fegyelmi okból, vagy a rendkívüli lemondásuk miatt került sor. Az ilyen újra alkalmazás lehetőségére a közalkalmazott figyelmét - a jogviszony megszüntetésekor - fel kell hívni.

5l.6. A munkáltató részéről történő felmentés esetén a közalkalmazott kívánságának megfelelő időpontban, összefüggően vagy részletekben kell a felmentési időt kiadni. (Ilyen esetben az átszervezés és létszámcsökkenés miatt történő felmentéskor a dolgozót a felmentési idő teljes tartamára kötelező a munkavégzés alól felmenteni.)

5l.7. A közalkalmazotti viszony megszüntetése esetén a közalkalmazottal - lehetőség szerint - meg kell állapodni a munkáltatót megillető követelések mértékében és a megfizetésük módjában (pl. a részletfizetésben, az átutalás módjában). Ha a megállapodás nem jön létre, a munkáltató fizetési felszólítással vagy az általános kárfelelősségre irányadó szabályok szerint támaszthat követelést a közalkalmazottal szemben. (pl.lakásvásárlási kölcsön)

5l.8. A munkáltató részéről történő felmentés esetén - a nem megfelelő munkavégzésre alapozott felmentést kivéve - a munkáltató a tanulmányi szerződés alapján követelést nem támaszthat a közalkalmazottal szemben, az általa nyújtott lakástámogatási összeget pedig változatlan feltételekkel követelheti a közalkalmazottól.

52. A rendkívüli lemondás szabályai

52.l. A közalkalmazott rendkívüli lemondással akkor szüntetheti meg a jogviszonyt,

a) ha a munkáltató (a nevében eljáró munkáltatói jogkör gyakorlója) az alábbi lényeges kötelezettségeit szegi meg szándékosan és jelentős mértékben:

- nem tartja be a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályokat,

- nem biztosítja a munka megfelelő és biztonságos végzésének feltételeit, a közalkalmazott figyelem-felhívása ellenére,

- nem fizeti meg a megjelölt időpontban a munkabért, vagy az egyéb juttatásokat, illetve járandóságokat,

- a közalkalmazottat bűncselekmény elkövetésére utasítja, illetve jogellenes vagy kárt okozó utasítást ad,

- jogait rendeltetésellenesen gyakorolja;

b) az alábbi súlyosan gondatlan kötelezettségszegést követi el (lényeges kötelezettségek jelentős mértékű megszegésével):

- a munkabiztonság megteremtését gondatlanul elmulasztja,

- olyan pénzügyi, bizonylati és számviteli rendszert alakít ki, amely nem garantálja a biztonságos elszámolást, s ebből a közalkalmazottnak hátránya származhat,

- nem teremti meg annak feltételeit, hogy a közalkalmazottat kártól óvja;

c) olyan magatartást tanúsít a közalkalmazottal szemben, amely a közalkalmazott részéről a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi, mert

- emberi méltóságában megalázza,

- előmenetelét hátráltatja,

- jogainak gyakorlásában korlátozza, stb. (A Kjt-ben nincs meg a felhatalmazás az ilyen irányú rendezéshez. A példálódzó felsorolással arra kívántunk utalni, hogy a rendkívüli lemondást nagyon is célszerű lenne szigorú feltételekhez kötni. Ez munkáltatói érdek, s a munkavállalói fél érdeke is, mert az elhamarkodott lépéseket visszafogja, s rendezett viszonyokat teremt!)

52.2. A rendkívüli lemondás eljárási rendje:.........(Csak abban az esetben

célszerű ezzel foglalkozni, ha a fentiek szabályozhatók. Az eljárás magában szabályozható az Mt. 3O. par, a) pontjának felhatalmazása alapján.)

 

V. f e j e z e t

A munkavégzéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek szabályai

53. A jogszabályokat kiegészítő szabályok

53.l. A kollektív szerződést kötő felek támogatják a munkáltatói és a közalkalmazotti jogosultságok és kötelezettségek megállapodásos rendezését, a szakszervezetek közreműködésével.

53.2. A munkáltatói jogokat a munkáltatói jogkör gyakorlói a közalkalmazottak emberi méltóságát és alkotmányos jogait szem előtt tartva kötelesek gyakorolni, továbbá a vezetés köteles minden olyan tényt, körülményt vagy adatot közölni a közalkalmazottal, amely a munkáltatón belüli helyzetét érinti.

54. A közalkalmazott kötelezettségei

54.l. A közalkalmazott köteles haladéktalanul értesíteni a munkáltatót, ha a munkahelyen történő megjelenése akadályba ütközik.

54.2. A közalkalmazott köteles a vezetői tudomására hozni, ha a munkáltató működésével kapcsolatban olyan tényt, körülményt, cselekvést észlel, amely a munkáltatónak kárt okozhat, vagy jó hírnevét sértheti, a közvetlen vezetőjétől pedig iránymutatást kérhet az ezek elhárítására irányuló tevékenységét illetően.

54.3. A titoktartásra vonatkozó (Mt. l03. § (3) bek.) pontos szabályokat a munkáltató erre vonatkozó egyéb belső szabályzatai rendezik.

54.4 A közalkalmazott köteles a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat a törvényes munkaidején belül elvégezni. Ha ez csupán ezt meghaladó időben végezhető el, a túlmunkavégzésre vonatkozó szabályok szerint ellenérték illeti meg.

54.5. A közalkalmazott köteles munkakörébe nem tartozó munkát, más munkáltatónál és állandó munkahelyén kívül is munkát végezni, időlegesen, az Mt.l05-l06. par-ai szerint. A közalkalmazott ilyen esetekben díjazásra (az Mt. l05. § (2) bekezdése értelmében) a végzett munka alapján jogosult, ez azonban nem lehet kevesebb az eredeti munkaköre szerinti átlagkereseténél.

54.6. Ha a közalkalmazott a munkakörbe nem tartozó feladat vagy a munkahelyén kívüli munkát úgy látja el, hogy eredeti munkafeladatait is teljesíti, helyettesítési díj illeti meg, továbbá a munkáltató köteles megtéríteni az ezzel összefüggésben felmerült költségeit.

55. A munkáltató kötelezettségei

55.l.

A munkáltató köteles biztosítani a közalkalmazott jogainak gyakorlásához és kötelezettségei teljesítéséhez szükséges feltételeket.

55.2.

A munkáltató köteles tőle elbárható módon biztosítani a munka biztonságos végzéséhez szükséges feltételeket.

55.3.

A munkáltatói jogkör gyakorlói kötelesek a közalkalmazottat a munkavégzéshez szükséges információkkal ellátni, irányításáról gondoskodni, ennek keretében a munkavégzését rendszeresen ellenőrizni, a szükséges iránymutatást megadni, a feladatait meghatározni, s a beosztottakat a megfelelő munkavégzés érdekében utasítani (Mt. l02. § (l)-(3) bekezdéseihez).

55.4.

A munkáltató köteles a közalkalmazottnak a jogszabályokban, a belső szabályzatokban, illetőleg a kinevezési okmányban (s az ezt kiegészítő- munkaszerződésben) meghatározott munkabért megfizetni (Mt. l02. § (4) bekezdése, az Mt. 8. § (2) bekezdésére, l4l. §-ára és a l64. § szabályaira is figyelemmel).

56. Mentesülés a munkavégzés alól

56.l.

A munkáltató engedélyezheti, hogy a közalkalmazott az Mt. l07. §-ában foglaltakon felül, indokolt esetben, mentesüljön a munkavégzés alól. Az erre irányuló, a közalkalmazottal kötehető megállapodásban meghatározható, hogy ezt az időtartamot a közalkalmazott ledolgozza (Mt. l27. § (3) bek), illetve az e miatt kiesett időre járó díjazás (Mt.l5l. § (3)

bek).

56.2.

Az Mt. l07. §-ában foglalt mentesülési feltételeken felül a közalkalmazott mentesül - e kollektív szerződés erejénél fogva - a munkavégzés alól az alábbi esetekben: a.) b.) c.)

Ezek közül az ....... (pl.c.) pont alatti esetben a távollét idejére a közalkalmazottnak az átlagkeresetét kell megfizetni.

57. A közalkalmazottak képzésére és továbbtanulására irányadó szabályok és a közalkalmazottak kötelességei

57.l.

A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a közalkalmazott a munkavégzéshez szükséges ismereteket megszerezhesse, illetve megszerezze (Mt. l02. § (3) c) pontja).

57.2.

A munkáltató - a munkabér és a költségek megtérítése mellett - kötelezheti a közalkalmazottat, hogy az általa kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésben részt vegyen, és az általa előírt vizsgákat letegye. Mindez azonban a közalkalmazott személyi vagy családi körülményeire tekintettel aránytalan sérelmet nem eredményezhet (Mt.l03. § (4) bekezdés és Kjt. 39. § (l) bekezdés).

57.3.

A tanulmányi szerződések és munkaidő-kedvezmények szabályait a ... sz.melléklet állapítja meg. Ennek keretében elvként érvényesül, hogy a korábbi szabályozás alapján járó juttatások mértéke nem csökkenhet, s a mértékek az Mt. ll0-ll6. par-aiban meghatározott mértéknél alacsonyabbak sem lehetnek. A munkáltatóáltal elrendelt tanfolyamokra irányadó szabályokat is e mellékletben kell rendezni. (Az Mt. 207. §-ában foglaltakra figyelemmel a 6/l98l. (XII.29.) ĆBMH rendelkezés hatályon kívül helyezett szövegét a mellékletben mindaddig szerepeltetni kell, amig az l99l. június 30-a előtt megkezdett tanulmányok be nem fejeződnek, illetőleg az annak alapján kötött tanulmányi szerződések megszegésével összefüggő szabályait alkalmazni kell.)

57.4

A közalkalmazott egyéb konkrét kötelezettségeit - az Mt.103 - 106 §-aira és a Kjt 39. § -ában foglalt szabályokra figyelemmel, munkaköri leirásban kell rögziteni, a törvények szabályainak szoros értelmezése alapján.

V I. f e j e z e t

A munkaidők és a pihenőidők megállapítása

58. A munkarend

58.l.

A munkáltatónál irányadó munkarendet e kollektív szerződés l. sz. mellékletét képező munkarendi táblázat határozza meg, valamennyi közalkalmazottra kiterjedően, az alábbiakban meghatározott elvek és szabályok szerint.

58.2.

A munkarendtől eltérni csak a jogszabályban, e kollektív szerződésben és a kinevezésben (kiegészítő munkaszerződésben) meghatározott feltételek szerint, illetve a közalkalmazottal történő megállapodás alapján lehet.

59. A törvényes (teljes) munkaidő meghatározása

59.l.

A törvényes napi munkaidő - az 59.l. és 59.2. pontokban meghatározott eseteket kivéve - napi 8 óra, a heti öt munkanapot figyelembe véve heti 40 óra.

59.2.

A részben vagy egészben készenléti jellegű alábbi munkakörökben a napi munkaidő

a) 9 óra

b) lO óra

c) l2 óra (ez a maximum, az Mt.117. § (2) b/ pontja értelmében)

59.3.

A munkaidő heti 36 óra az alábbi munkakörök esetében

-

-

59.4.

A munkaidőből az egészségre különösen ártalmas vagy fokozottan veszélyes alábbi munkák esetén a munkaidőn belül az ártalmas (veszélyes) tevékeny ségre fordítható napi munkaidő ....... (max. 6 óra)

-

-

-

(A szabályozáshoz a felhatalmazást az Mt. ll7. § (3) bekezdése biztosítja.)

60. A munkaidőkeretek meghatározása

60.l.

A munkáltató a közalkalmazottakat, a napi - az 59.3. pontban szereplő esetekben a heti - munkaidőt alapul véve, havi munkaidőkeretben foglalkoztatja a 60.2.-60.4. pontokban írt kivételekkel.

60.2.

A munkáltató 8 hetes átlagolt munkaidőkeretben foglalkoztatja az alábbi munkakört betöltőket (Mt. ll8. §);

-

-

-

60.3.

Több havi (negyedéves, éves stb.) keretben foglalkoztatja a munkáltató -

-

-

60.4.

Idénymunkára tekintettel az alábbi munkakörökben a munkaidőkeret a következő (Mt.l ll8. § (3) bek.):

munkakör munkaidőkeret

- ................... ....................

- ................... ....................

6l. A munkaidő beosztása

6l.l.

A napi munkaidő a hét 5 munkanapjára egyenlően oszlik el/úgy oszlik el, hogy hétfőtől csütörtökig ........ óra, pénteken ...... óra a napi munkaidő.

6l.2.

Egyenlőtlenül oszlik el a napi munkaidő (legalább napi 4 és maximum l2 órás keretek között) az alábbi munkakörök, illetve munkafeltételek esetén:

- bérelszámolás,

- szállítás,

-

6l.3.

Több műszakos munkarendben foglalkoztatottak:

a.) kettő műszakban (délelőtt és délután)

-

-

-

b.) három műszakban:

-

-

-

A műszakok kezdési idopontja:

- délelőtti műszak:

- délutáni műszak:

c) Éjszakai munkának a 22 órától 6 óráig terjedő munkavégzés minősül.

6l.4.

Megszakítás nélküli (folytonos és folyamatos) munkarendben foglalkoztatottak:

-

-

-

6l.5.

Rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás esetében meg kell határozni a munka teljesítésére irányadó kezdő és befejező időpontot, ezen belül a munkahelyen kötelezően eltöltendő időtartam kezdő és befejező időtartamát (pl. a rugalmas munkaidő kezdésének időpontja 8,00 óra, befejezésének időpontja l8,00 óra,ezen belül a közalkalmazottnak l0,00 - l6,00 óráig a munkahelyen kell tartózkodnia, ha a munkája irányításával megbízott vezetővel másként nem állapodik meg).

Rugalmas munkarendben foglalkoztathatók az alábbi részlegekben dolgozók, illetve az alábbi munkakört betöltők:

-

-

-

6l.6.

Az előzőek szerint meghatározott munkaidőrendtől eltérni a közalkalmazottal történő előzetes megállapodás alapján lehet. Előre nem látható, rendkívüli körülmények esetén elrendelhető a kollektív szerződés szerinti munkaidőrendtől eltérő munkavégzés, azonban a közalkalmazott részére lehetőséget kell biztosítani ahhoz, hogy a családját erről értesíthesse, a kiskorú gyermekének felügyeletéről gondoskodjon, stb., s meg kell téríteni e rendkívüli munkavégzés miatt felmerült költségeit és kárát. A kollektív szerződés szerinti munkaidő-beosztástól egyéb okból tervezett eltérő munkaidőbeosztás, foglalkoztatás esetén a közalkalmazottat és a szakszervezetet erről legalább egy héttel korábban értesíteni kell.

6l.7.

A munkarend megállapításánál figyelembe kell venni a pihenőidők megállapítására irányadó szabályokat (Mt. l22- l25. §)

62. A pihenőidők meghatározása

62.l.

A napi (két munkanap közötti) pihenőidő ll óra, az alábbi kivételekkel:

a.) a napi pihenőidő l0 óra a következő munkakörök esetében:

-

-

-

b.) a napi pihenőidő 9 óra

-

-

-

c) a napi pihenőidő legalább napi 8 óra az alábbi munkakörökben:

-

-

-

A napi pihenőidőbe - beszámít

- nem számít bele,

- csak a 8 órás időtartam esetén számít bele

a munkahelyre és a hazautazás idotartama.

62.2.

Az elrendelt készenlétet követően /az Mt. 123.par.(3) bekezdése és a Kjt. 59. §(2) a./ pontja szerint, a ................ rendelet ... § (..) bekezdés értelmében, a közalkalmazottat a napi pihenőidő nem illeti meg/ vagy pihenőidő illeti meg, amelynek tartama:

62.3.

A pihenőnapok: a szombat és a vasárnap. Ez alól kivételt jelentenek az alábbi munkakört betöltők, akik számára legalább 42 órát kitevő, egybefüggő pihenőidőt kell biz tosítani hetenként, s ebbe a vasárnapnak (a rendeltetésük folytán vasárnap is működő részlegek esetében, egy teljes munkanapnak) is bele kell esnie. (Mt. l24.§ (2) bekezdés):

62.4.

A 62.2 pontban meghatározott pihenőidő - e kollektív szerződés rendelkezése alapján - havonta összevontan is kiadható, de az egyik szabadnapnak ez esetben is vasárnapra kell esnie.

Az alábbi idényjellegű munkakörök esetében ettől eltérő a szabadnapok kiadása, a következők szerint:

munkakör szabadnapok kiadásának módja

.....................................................

.....................................................

V I I. f e j e z e t

A rendkívüli munkaidőben végzett munka és ellenértéke

63. A rendkívüli munkaidőben végzett munka meghatározása és az elrendelésének feltételei

 

63.l.

Rendkívüli munkaidőben végzett munka

- a túlmunka,

- a készenlét,

- a pihenőnapon és

- a munkaszüneti napon végzett munka.

63.2.

A rendkívüli munkavégzés csak kivételes esetben, írásban rendelhető el. Az elrendelő iratban meg kell határozni azt is, hog a rendkívüli munkavégzésért milyen ellenérték illeti meg a közalkalmazottat. Az elrendelés korlátozását az Mt. l28. és l29. §-ai határozzák meg.

63.3.

Túlmunkának minősül

- a munkanapokra elrendelt munkaidőt és a műszakidőt meghaladó

munka,

- a szakaszos munkaidőrend esetén a munkaszüneti napon és a heti pihenőnapon végzett munka,

- folyamatos munkaidőrend esetén, a munkaidő beosztás szerinti pihenőnapra elrendelt, vagy a műszakidőt meghaladóan elrendelt munkavégzés (a munkaszüneti napon munkaidőrendi beosztásban végzett munka, munkadíjazás tekintetében, nem túlmunka).

63.4.

Az elrendelhető éves túlóra maximum 200 óra, ebbe bele tartozik a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon elrendelhető túlmunka is. (Mt. l29.par.)

63.5.

A készenlét azt jelenti, hogy a közalkalmazott, a törvényes munkaidejét meghaladóan, a munkáltató rendelkezésére áll. Éppen ezért, ha a közal kalmazott a készenléte alatt munkát is végez, ez túlmunkának minősül.

63.6.

Ha a munkahelyen, vagy máshol (nem a lakáson) elrendelt készenlét alatt a közalkalmazott rendszerint kisebb munkákat is köteles elvégezni, ez ügyeleti szolgálatnak minősül, s a közalkalmazott a készenlét díjazását meghaladó mértékű ellenértékben részesül.

63.7.

A készenlét akkor rendelhető el, ha előre nem látható veszélyhelyzetek, gépi hibák, energia ellátási zavarok, árufogadás, stb., a folyamatos működést vagy termelést, illetve a munkavégzést veszélyeztetik, de előfordulásuk gyakorisága, illetőleg a veszélyesség foka, nem igényli a munkahelyen való rendszeres jelenlétet. A készenlét elrendelhető a lakáson és a munkahelyen, lehetőség szerint a dolgozóval történő megállapodás alapján.

63.8.

Pihenőnapon munkavégzés: a túlmunkára vonatkozó szabályok szerint rendelhető el.

63.9.

Munkaszüneti napon munkavégzést csak a folyamatos üzemekben, az őrszolgálati munkakörökben és rendkívüli körülmények várható bekövetkezése esetén lehet elrendelni.

63.l0.

A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére a munkáltatói jogkör gyakorlói az alábbiak szerint jogosultak:

- munkaszüneti napon a rendkívüli munkavégzést csak a.... rendelheti el,

- pihenőnapon történő munkavégzés elrendelésére jogosultak a............

- túlmunka és késznelét elrendelésérejogosultak:....... ................

63.11.

A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés igazolása a közalkalmazott irányításával megbízott vezető feladata, aki az igazolást köteles jóváhagyás végett a rendkívüli munkavégzést elrendelő vezetőhöz felterjeszteni.

63.l2.

A munkavégzéshez tartozó előkészítő és befejező munkák munkaidőn túli elvégzése túlmunkának minősül. (Mt. l03. § (2) bekezdése)

63.l3.

Nem túlmunka az engedélyezett távollét ledolgozása, a közalkalmazottal kötött megállapodás alapján. (Mt. l27. § (3) bek.)

64. A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellenértéke

64.l.

A túlmunkáért és a készenlétért, valamint a pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munkáért ellenérték jár. Az ellenérték fő szabályként: a rendkívüli munkavégzés pénzbeni megváltása. A dolgozó kérése esetén a szabadidő ellenérték: vagy a rendkívüli munkavégzéssel eltöltött idővel egyező időtartamú, vagy külön megállapodás szerint (pl. váltótárs pótlása, egészségre ártalmas, különösen kedvezőtlen munkakörülmények között végzett munka eseteiben) ezt meghaladó mértékű szabadidő; ez alól kivételt jelent a lakáson eltöltött készenlét, amely esetében a készenléti idő felével egyező, vagy azt meghaladó mértékű lehet a szabadidő, a megállapodás szerint. A fizikai munkát végző közalkalmazott részére ellenértékként szabadidő csak kérésére adható, a pihenőnapot (vasárnapot) kivéve, amely helyett másik pihenőnapot kell biztosítani.

64.2.

Nem jár a túlmunkáért ellenérték - a Kjt. 76. § (l) b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az alább felsorolt munkakört betöltő közalkalmazottaknak, minthogy a munkaidejük beosztását és felhasználását maguk határozzák meg:

-

-

-

64.3.

A túlmunka ellenértékére egyebekben a...............sz. rendeletben meghatározott szabályok, a pótlék alapjának meghatározására a ...... § (..) bekezdés szabályai irányadók.

64.4.

E kollektív szerződést kötő felek - a 64.l. pont- ban foglalt elvekre is figyelemmel - az alábbiakban határozzák meg a túlmunka ellenértékeként szabadidőre jogosultak körét:

-

-

-

64.5.

A pihenőnapon végzett munkáért a közalkalmazott - másik pihenőnapot kap és (legalább 50) %-os bérpótlékra jogosult,vagy (legalább l00)%-os bérpótlékra jogosult, ha a másik pihenőnap nem biztosítható számára (Mt. l48. § (l) bek).

64.6.

A munkaszüneti napon munkát végző közalkalmazott jogosult:

- az aznapi munkáért járó munkabérre, továbbá

- az aznapi munkáért járó átlagkeresetére, valamint

- a.................sz.rendeletben

meghatározott túlmunkapótlékokra is (Mt. l48. § (2) bekezdése)

64.7.

A készenlét díjazását a ..............sz. rendelet állapítja meg.

64.8.

.........................miatt elrendelt ügyeleti szolgálat pótlékát a ..........rendelet állapítja meg.

64.9.

Az egyéb készenléti illetve ügyeleti szolgálat díja

- lakáson eltöltött készenlét esetén a készenlét díja (ami az Mt.

l49. §-a értelmében a személyi alapbér 25 %.-a) .....................

- a munkahelyen eltöltött készenlét (az előzőt meghaladó) díja ...................

- más helyen eltöltött készenlét díja ..............

- az ügyeleti díj (fentieket meghaladó mértékű), a.....

..................sz rendelet........par.-a alapján:

.....................

.....................

V I I I. f e j e z e t

A szabadságra és az egyéb munkaidőkedvezményekre vonatkozó szabályok

 

65. A szabadságra irányadó szabályok kiegészítése

65.l.

Az Mt. l30-l40. § (a l30. § (l) bekezdése, a l3l. § és a l32. § (5)-(6) bekezdése kivételével), továbbá a Kjt. 55-58 §-ai, valamint a................rendelet .....par.alapján járó szabadságok az alábbi pótszabadságokkal egészülnek ki: (az Mt. l32. par-ának (5) bekezdését hatályon kívül helyezték, tehát kifejezett szabály nincs a kollektív szerződéses rendezésre, mégsem célszerűtlen kisérletet tenni a merev, ellentmondásokat előidéző élethelyzetek feloldására!):

- pótszabadságként illeti meg a közalkalmazottat az a szabadságkülönbözet, amely az Mt. l3l. § (2) bekezdése szerint, az életkor alapján járó szabadság és a közalkalmazotti besorolásához kötött szabadság között keletkezett;

-

65.2.

A .......................rendelet.......szerint (a Kjt. 75. §-ára alapozottan), a közalkalmazottat kiegészítő pótlék illeti meg, amely az Mt. l37. § (3) bekezdésében, a betegszabadság idejére járó 75 %-os átlagkereset lOO %-ra történő emelését jelenti.

66. A szabadság kiadása és igénybe vétele

66.l.

A szabadság és a kötelezően járó munkaidő kedvezmények a közalkalmazottat alanyi jogon illetik meg, tehát arról érvényesen lemondani nem lehet, az Mt. 8. § (2) bekezdése értelmében. Ebből következik, hogy a szabadság nem évül el, csupán az igénylésének lehetősége (és annak bírósági érvényesíthetősége).

66.2.

A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni (Mt. l34. § (l) bek). Ha ez meghiúsul, akkor a közalkalmazottat a szabadság az általános elévülési időn belül illeti meg (Mt., ll. §/1/-/3/ bekedése.).

66.3.

Az alapszabadság egynegyedét a közalkalmazott által megjelölt időpontban, illetőleg a szabadságot a kinevezésben illetve a kiegészítő munkaszerződésben kikötött időpontban kell kiadni. (Mt. l34. § (2) bek.)

66.4.

A szabadságot pénzben megváltani tilos, kivéve a munkaviszony megszüntetéséig, illetve a sorkatonai szolgálatra történő bevonulásig ki nem vett szabadságot. (Mt. l36. § (l) bek.)

66.5.

A betegszabadság igénybevételét akkor is előre, illetve az igénybe vételének szükségességéről való tudomásszerzést követően haladéktalanul be kell jelenteni, ha a 3 napig terjedő betegszabadságot (keresőképtelenséget) nem kell igazolni.

 

I X. f e j e z e t

A munka díjazásának szabályai

67. A Munka Törvénykönyvéhez kapcsolódó szabályok

67.l.

A közalkalmazottat - ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni - állásidőre járó díjazás illeti meg, amelynek mértéke (alapja, az Mt. l50.par.-ában szereplő felhatalmazás alapján)........... .................................(pl. az átlagkeresete).

67.2.

Az átmenetileg az előírtnál rövidebb munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottakat a 67.l. pont szerinti díjazás illeti meg (vagy attól eltérően: ..........)

67.3.

Az Mt. l5l. § (l) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a kollektív szerződés a munkavállaló munkabérét, a jogszabályokban meghatározott eseteken túlmenően az alábbiak szerint egészítik ki átlagkeresetre:

-

-

67.4.

Átlagkeresetet kell fizetni (az Mt. l5l. § (l) bekezdésében szereplő felhatalmazás alapján) az alábbi munkavégzés nélküli idő tartamára:

67.5.

A munkavégzés alóli felmentés alábbi időtartamaira átlagkereset illeti meg a közalkalmazottat (az Mt. l5l. § (2) bek. g) pontja alapján):

-

-

67.6.

A munkáltató, a közalkalmazott megbízása alapján, a munkabérét (illetményét) vagy annak meghatározott hányadát átutalja a közalkalmazott bankszámlájára. (Mt. l54. § (l) bek.)

67.7.

A közalkalmazott részére járó munkabért a munkáltató havonta egy ízben számolja el és fizeti ki. A bérfizetés napja:pl. a a tárgyhónapot követő hónap 2. napja.

67.8.

A sorkatonai vagy polgári szolgálatot teljesített közalkalmazottnak előre kifizetett bérét (Mt. l56. §) ....... hónapon belül, ....... részletben kell megfizetnie.

67.9.

A munkabért munkaidőben kell megfizetni, kivéve ha (az Mt. l58. § (2) bekezdése szerint) .................... ................................

.........................................................................

67.l0.

E kollektív szerződés megtíltja a jövőben esedékes munkabérigény átruházását és a levonásmentes munkabérköveteléssel szemben a beszámítást (Mt. l64. § (3) és (4) bekezdése).

68. A rendkívüli munkavégzés költségeinek megtérítése

68.l.

Rendkívüli munkavégzés (kiküldetés, kirendelés) munkakörbe nem tartozó munka végzése, rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés) esetében a közalkalmazottnak meg kell téríteni az ebből eredő valamennyi költségét.

68.2.

A kiküldetés és a más helységben müködő munkáltatóhoz történő kirendelés esetében, ha a munkáltatók a közalkalmazott étkezéséről nem maguk gondoskodnak, akkor a közalkalmazottnak a jogszabályban meghatározott mértékű étkezési térítés kell adni.

69. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályaihoz kapcsolódó rendelkezések

69.l.

A közalkalmazottnak a Kjt. 65. §-ában meghatározott várakozási ideje az (5) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján - kötelezően csökken az alábbi esetekben:

- ................................... kitüntetéssel a várakozási idő l évvel csökken;

- nagyobb horderejű feladat (tevékenység) ellátása esetén, ha a munkáltató írásban elismeri a közalkalmazott eredményeit, a várakozási idő .........hónappal (max. l évvel!) csökken;

69.2.

A munkáltató a gazdálkodás eredményének következő hányadait fordítja illetménykiegészítésre (a Kjt. 67. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján), az alábbi feltételek szerint:

........................................................................

........................................................................

........................................................ ................

69.3.

A munkáltató az elért teljesítménytől függő térítés alábbi hányadait fordítja (a Ktj. 67. § (3) bekezdésében szereplő felhatalmazás alapján) illetménykiegészítésre................................................. ......................................................

 

X. f e j e z e t

A bérpótlékok

70. A gépjárművezetési pótlék

70.l.

A Kjt. 73. §-a alapján, a nem gépjárművezetői munkakörben foglalkozotatott közalkalmazottakat az alábbi munkakörökben, és a következő feltételek esetén részesíti gépjárművezetési pótlékban:

...........................

...........................

7l. Az idegennyelvtudási pótlék

7l.l.

A Kjt. 74. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a kollektív szerződést

kötő felek a .... sz. mellékletben határozzák meg a nyelvpótlék fizetésének kötelező eseteit.

7l.2.

A mellékletben meg kell határozni az idegen nyelveket, amelyek után pótlék fizetése kötelező, a nyelvpótlékra jogosító munkaköröket és a folyósítás egyéb feltételeit.

72. A pénzkezelési pótlék

72.l.

A pénzkezelési pótlékra jogosító munkakörök és a pótlék mértéke következő:

......................................................

73. A műszakpótlékok

73.l.

A műszakpótlékok mértékét a a felek az alábbiak szerint határozzák meg, az Mt. 146. §-a szerint:

-

74. A munkahelyi-pótlék

74.l.

A teljesítmény-pótlékra jogosító feltételek, továbbá a feladatok, illetve a többletmunkák a következők :

.........................................................................

.........................................................................

74.2.

A nem helyettesítési jellegű külön feladatok és többletmunkák alapján az alábbi munkakört betöltő, illetőleg az alábbi feladatokat teljesítő közalkalmazottak a következő pótlékra jogosultak:

.........................................................................

.........................................................................

74.3.

A közalkalmazottak az alábbiak szerint jogosultak teljesítmény-pótlékra:

munkakör pótlék mértéke

.........................................................................

.........................................................................

X I. f e j e z e t

A munka- és formaruha juttatás, valamint a szociális juttatások

75. A munkaruha és a formaruha juttatása

75.l.

A Kjt.79.par.-a és a ..............sz. rendelet alapján a közalkalmazot- tat munkaruha illeti meg, ha a munka a ruházat nagymértékű szennyezésével jár, ha pedig a munka jellege megkívánja, formaruhát kell adni.

75.2.

A juttatás és az egységes ruhapénz biztosításának fel- tételeit a ..... sz. melléklet állapítja meg. A mellékletben meg kell határozni - a juttatásra jogosító munkaköröket,

- az egyes ruhafajtákat,

- a juttatási időket,

- a juttatás egyéb feltételeit (pl. az egyésges ruhapénz juttatásának és

felhasználásának feltételeit),

- a közalkalmazotti jogviszonynak a juttatási idő letelte előtti megszünée esetén a visszaszolgáltatás, illetőleg az időarányos pénzbeni megváltás feltételeit.

76. A szociális jutatások

76.l.

A munkáltató és a szakszervezet az Mt. l65. § (l) bekezdésének felhatalmazása alapján a közalkalmazottak számára biztosított szociális és jóléti juttatások körét, valamint a juttatások feltételeit az alábbiakban határozza meg:

a) ..................................................

b)...................................................

 

76.2.

A Kjt. l6. § (l) bekezdése értelmében a 79.l. pontban meghatározott jóléti és szociális juttatások (pénzeszközök) felhasználása és az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében a közalkalmazotti tanácsot (megválasztásáig a szakszervezetet) egyetértési jog illeti meg.

HATODIK RÉSZ

A kártérítési felelősség

 

77. A közvetlen munkáltatói kártérítési hatáskör meghatározása

77.l.

Az Mt. l73. § (2) bekezdése és a Kjt. 82. §-a alapján a felek ................. Ft-ban határozzák meg azt a mértéket, amelyet meg nem haladó mértékig a munkáltató közvetlenül, kártérítési határozattal kötelezheti a közalkalmazottat kártérítésre.

77.2.

A felelősség megállapítása a fegyelmi eljárás szabályai szerint történik, az eljárás megindítására pedig az elévülésre vonatkozó szabályok irányadók.

78. A leltárhiányért való felelősség

78.l

A leltárhiányért való felelősség szabályait a .... sz. melléklet rendezi.

 

78.2.

A szabályok kialakítása során az Mt. l70. §-ának szabályait szorosan kell értelmezni.

 

HETEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

 

,. .................., l993.....................

............................. ...........................

a munkáltató részéről a szakszervezet részéről

 

TARTALOMJEGYZÉK

 

 

ELSő RÉSZ A kollektív szerződés hatályára, létrehozására, hatályba léptetésére és hatályban tartására irányuló szabályok

 I    f e j e z e t A   k o l l e k t í v   s z e r z ő d é s   h a t á l y a

l. A kollektív szerződés személyi hatálya

2. A kollektív szerződés időbeli hatálya

3. A kollektív szerződés hatályának meghosszabbítására vonatkozó megállapodás

 I I .   f e j e z e t A kollektív szerződés tervezeteinek előkészítése és aláírása, valamint a hatályban tartására vonatkozó megállapodás

4. A kollektív szerződés tervezeteinek előkészítése

5. A tervezetek munkahelyi vitája és a szabályok alkalmazásának elősegítése

6. A kollektív szerződés szövegének elfogadása és aláírása

7. Megállapodás a kollektív szerződés létrehozására és hatályban tartására vonatkozó szabályokban

 I I I .   f e j e z e t A kollektív szerződés módosítása, megszünése és lemondása

8. A kollektív szerződés módosítása

9. A kollektív szerződés megszünése

l0. A kollektív szerződés felmondása

 I V .   f e j e z e t A kollektív szerződés, a függelékek és a kinevezés és a kiegészítő munkaszerződés kapcsolata

ll. A kollektív szerződés és a függelékek kapcsolata

12. A kollektív szerződés, a függelék és a kinevezés kapcsolata

l3. A kollektív szerződés módosításának hatása a függelékre és a kinevezésre

 V .   f e j e z e t A kollektív szerződés hatályosulását biztosító nyilatkozatok és a felek vállalásai

l4.

l5.

MÁSODIK RÉSZ A kollektív szerződést kötő felek együttműködése

 I .   f e j e z e t  Á l t a l á n o s   s z a b á l y o k

l6. A munkáltató és a szakszervezetek együttműködése

l7. Az együttműködés tárgyai és szervezeti formái

l8.A szakszervezeti jogok gyakorlásának szervezeti keretei

l9. Rendszeresen működő egyeztető bizottság létrehozása és a működésének elve

2O. Munkaügyi egyeztető bizottság létrehozása és a működésének elvei

 I I .   f e j e z e t A szakszervezeti jogok gyakorlásának feltételei

2l. A szakszervezet működési feltételeinek biztosítása

22. A szakszervezeti tisztségviselők védelme és a munkaidő-kedvezményeik

23. A felek nyilatkozata a titoktartásról

HARMADIK RÉSZ A foglalkoztatási kérdések közös rendezésének szabályai

 I .   f e j e z e t A felek együttműködése foglakoztatási kérdések rendezésében

24. A munkáltatók nagyobb csoportját érintő foglalkoztatási ügyek rendezése

25. Együttműködés a szervezeti változások rendezésében

 I I .   f e j e z e t A foglalkoztatási ügyek rendezésének munkajogi eszközei

27. A közalkalmazott felmentésének megelőzése

28. Előnyben részesítés és újraalkalmazás a foglalkoztatási célú felmentést követően

29. Egyéb megállapodások a foglalkoztatás érdekében

NEGYEDIK RÉSZ Az Mt. Bevezető rendelkezéseinek kiegészítése

3O. Az érdekek elismerésének elve

3l. A jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére vonatkozó kiegészítő szabályok

32. A hátrányos megkülönböztetés tilalma és az előnyberészesítés

33. A jognyilatkozatokra vonatkozó szabályok

ÖTÖDIK RÉSZ A közalkalmazotti viszony

 I .   f e j e z e t A közalkalmazotti jogviszony létesítésével összefüggő jogi megoldások

34. Előnyben részesítési szabályok

35. Újraalkalmazási és továbbfoglalkoztatási kötelezettség

II. fejezet A közalkalmazotti jogviszony létesítése

36. Az alkalmazás feltételei

37. Az alkalmazással összefüggő megállapodások

38. A próbaidő

39. Határozott idejű alkalmazás helyettesítés esetén

4O. A változó munkahelyű alkalmazás

4l. További munkaviszony és munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének kiegészítő feltételei

42. A magasabb vezető és vezető állású munkavállalókra vonatkozó eltérő

 I I I .   f e j e z e t A közalkalmazotti jogviszony módosítása

43. A kollektív szerződés és a közalkalmazottak jogállása

44. Kötelező módosítás esetei

45. A jogviszony időleges módosítása

46. A közalkalmazotti előmenetel elősegítése

 I V .   f e j e z e t A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése

47.A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének módjai és eljárási szabályai

48. A felmentési védelem kiegészítése

49. A felmentési idők

5O. A korengedményes nyugdíjazás

5l. Eljárás a közalkalmazotti viszony megszűnése és megszüntetése esetén

52. A rendkívüli lemondás szabályai

 V .   f e j e z e t A munkavégzéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek szabályai

53. A jogszabályokat kiegészítő szabályok

54. A közalkalmazott kötelezettségei

55. A munkáltató kötelezettségei

56. Mentesülés a munkavégzés alól

57. A közalkalmazottak képzésére és továbbtanulására irányadó szabályok és a közalkalmazottak kötelességei

 V I .   f e j e z e t A munkaidők és a pihenőidők megállapítása

58. A munkarend

59. A törvényes (teljes) munkaidő meghatározása

6O. A munkaidőkeretek meghatározása

6l. A munkaidő beosztása

62. A pihenőidők meghatározása

 V I I .   f e j e z e t A rendkívüli munkaidőben végzett munka és ellenértéke

63. A rendkívüli munkaidőben végzett munka meghatározása és az elrendelésének feltételei

64. A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellenértéke

 V I I I .   f e j e z e t A szabadságra és az egyéb munkaidőkedvezményekre vonatkozó szabályok

65. A szabadságra irányadó szabályok kiegészítése

66. A szabadság kiadása és igénybe vétele

 I X .   f e j e z e t A munka díjazásának szabályai

67. A Munka Törvénykönyvéhez kapcsolódó szabályok

68. A rendkívüli munkavégzés költségeinek megtérítése

69. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályaihoz kapcsolódó rendelkezések

 X .   f e j e z e t A bérpótlékok

7O. A gépjárművezetési pótlék

7l. Az idegennyelvtudási pótlék

72. A pénzkezelési pótlék

73. A műszakpótlékok

74. A munkahelyi-pótlék

 X I .   f e j e z e t A munka- és formaruha juttatás, valamint a szociális juttatások

75. A munkaruha és a formaruha juttatása

76. A szociális jutatások

HATODIK RÉSZ A kártérítési felelősség

77. A közvetlen munkáltatói kártérítési hatáskör meghatározása

78. A leltárhiányért való felelősség

78.2.

HETEDIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Vissza

 Nyomtatóbarát verzió     Email-ban tovább küldöm ismerösömnek

  





Szakszervezetek.hu
legfrissebb híre:

Nem sikerült a lekérdezés, MySQL hibaüzenet: